Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)
Makra Zsigmond: A Rohody család története a XIV–XV. Században
fekvő birtokot, amely anyjuk, Erzsébet hitbére és jegyajándéka címén háramlott reájuk, szomszédjuknak, Tagyi Miklós mesternek 25 márka ellenében eladják. 12 A fentebb említett Orbán sorsa szomorúan alakult, őt egy 1326-ban kelt oklevél 13 tanúság szerint Lórántházi Lóránt és Péter (még az előző évben) meggyilkolta. A váradelőhegyi konvent ítélete szerint a gyilkosoknak 10 márka vérdíjat kellett fizetniök, amiből Sándor és Jakab az őket illető részt megkapták. 14 Benedek három oklevélben is szerepel, egyszer, 1322-ben Fodor fiaként jelölik meg {Frudur fia Beke) 15 két másik oklevél pedig mint Miklós, illetve János fiának apját említi. 16 A leszármazási rend harmadik ízén szereplő testvérek, unokatestvérek közül Péter, János, Jakab és Miklós Sándornak a fiai. Itt bukkanunk először ragadványnévre: Jánost másként - nyilvánvalóan atyja után - Sandrinusnak is nevezik. 17 Ok négyen, továbbá unokatestvérük, János fia András 1377-ben osztoznak egész Rohodon. 18 Az osztozás ténye arra utal, hogy az említett időpontig Rohodot a család - az ősi szokásnak megfelelően - egyetemlegesen bírta. Lőrinc és Gergely testvérek, fiai Pálnak, nem vettek részt az osztozkodásban, ennek ellenére Gergely az osztozkodást követő évtizedekben Rohodon lakott. 19 Ugyanezen időben testvére, Lőrinc Doboson lakott, ami - több más jel mellett a rohodi és a dobosi ág szoros kapcsolatára utal. Gergely az oklevelekben dictus Gödényként említtetik, ami arra utal, hogy nagyevő, vagy inkább nagyivóként ismerték. Gergelynek feleségét is ismerjük: a közeli Vajáról való Vay Neszte volt. 20 Itt, a harmadik, továbbá a következő, negyedik és ötödik íz esetében az okleveles adatok igen erősen megszaporodnak. Míg a második íz esetében az ott szereplő személyek egy-két, legfeljebb három esetben említtetnek, a későbbiekben (az 1350-es évek után) az adatok száma tengernyi. Ezeket a továbbiakban 12 Uo. XII. 1328. 339. 13 Uo. X. 1326.212. 14 A Lórántházi családot korabeli okevelekből jól ismerjük. Atyját Lyuder-i Tamás néven említik. A Lyuder, Lydur, Lyger, Lyder alakokban szereplő birtok azonosíthatatlan. Nevezettek új birtokosok lehettek Lórántházán, sok birtokvitájuk emlékét őrzik oklevelek (pl. Anjou-okit., 2000. X. 1326. 282., 441., 449., 544.), a Rohodyak birtokszomszédai lehettek. Lórántháza 1932 ótafaluegyesítés folytán - Baktalórántháza. 15 Anjou-okit., 2000. VI. 1321-1322. 16 A nagykállói Kállay-család levéltára. Bp., 1943. (a továbbiakban Kállay, 1943.) II. 1176. és 1527. 17 Zsigmondkori oklevéltár (a továbbiakban: Zs.) V. (1415-1416) Bp., 1997. 2453. sz. Figyelemre méltó, hogy egyszerűen csak Sandrinusnak nevezik, az, hogy a neve tulajdonképpen János, csak más oklevelekkel való összevetésből derül ki. (Zs. II/1. 1596., V. 2122., VI. 279., Turul, 52. 1938.40-41.) 18 Nagy, 1862. IX. 758-759., közli Szirmay Antal: Szatmár vármegye fekvése, történetei és polgári esmérete. II. Buda, 1810. 82., 86., 89. 19 Károlyi oklevéltár, 1882.1. 272., Zs. VI. 279. 20 Petrovay György: A Vayak és az Ibrányiak. Turul, 28. 1910. 8-18.