Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása
nők körében van a társadalmi és szavazóbázisa. Nagyatádi és hívei tehát a női választójog szűkítését a legitimisták szavazóbázisának csökkentése miatt követelték. Ezzel azonban olyan útra tértek, amely már általános emberi és politikai jogokat sértett és - mint látni fogjuk - ez elvezett majd a választójog egyéb területeken való megszűkítéséhez is. E csapdahelyzet azonban majd csak 1922 februárjában bontakozott ki. A Kisgazdapárt követeléseit Bethlen „általánosságban " elfogadhatónak tartotta. Ezután áttértek a dezignált miniszterelnök 26-án adott programjának pontonként való tárgyalására. Bethlen sok helyen hajlandónak mutatkozott az eredeti programjának a kisgazdák kívánságainak megfelelő módosítására. Bethlen többek között kijelentette: a nemzetgyűlés a „főrendiház reformját megelőzően az országgyűlési, községi és törvényhatósági választójogot tárgyalja le és ezt a két törvényjavaslatot még január hónapban a nemzetgyűlés elé terjeszti. " A párt követelésére megígérte, hogy az országgyűlési választójog „általános, községenként való és titkos marad, de a nők választójogát revízió alá veszi. " A községi és törvényhatósági választójognál azonban csak részben ígérte a virilizmus megszűntetését. Nagyatádi és hívei kívánságának megfelelően megígérte, hogy a királyi jogkör szabályozásáról is még a nemzetgyűlés hoz törvényt. ígéretet tett a cenzúra megszűntetésére. A párt kívánságának megfelelően kijelentette: az „ új sajtótörvény és a cenzúra eltörlése között nem állít fel junktimot, bár a Tisza-féle sajtótörvény revíziója sem fog elmaradni. Kifejtette, hogy a földbirtokreformról szóló törvény gyors végrehajtása érdekében az „ 1000 holdnál nagyobb földbirtokokat kötelezni kívánja a vagyonváltságnak természetben való leadására. " A kisgazdák kívánságára kilátásba helyezte, hogy az „internálási és az amnesztia-rendeleteket revízió alá veszi." 14 27-én, vasárnap tehát Bethlen még újabb engedményeket tett a Kisgazdapártnak, annak is elsősorban Nagyatádi-csoportjának. Célja volt, hogy megnyerje őket az egységes párt saját koncepciója szerinti megalakításához. Bethlen és Rubinek Gyula eltávozása után azonban Dömötörnek, Hencznek és Simonyi-Semadamnak sikerült rábeszélni a 15-ős bizottságot, hogy a párt kereteihez és jellegéhez ragaszkodjanak. 25 28-án, hétfőn délután a pártok bizottságai pedig már a minisztertanács termében, a miniszterelnök elnökletével pártközi értekezleten fejtették ki munkaprogramjával kapcsolatos állásfoglalásukat. Az értekezleten a Kisgazdapárt részéről Mayer, Rubinek Gyula, Rubinek István, Tomcsányi, Bottlik, Iklódy-Szabó, Schandl, Vasadi-Balogh, Meskó és Sokorópátkai vettek részt. Nem tudjuk miért, de Nagyatádi nem vett részt ezen az értekezleten. E pártdelegációban - mint látjuk - túlsúlyban voltak az újkonzervatívagrárius szárny vezetői. Mayer azonban a 15-ös bizottság nevében mégis az alábbi állásfoglalást tette: A Kisgazdapárt „ nem hajlandó beleegyezni a párt feloszlatásába, és nem hajlandó feláldozni a párt egyéniségét. Ezzel szemben kész programjának és nevének kibővítésével kaput nyitni azok részére, akik Bethlen István gróf miniszterelnök munkaprogramját magukévá teszik és az 1921. évi 47. tc. álláspontjára helyezkedve csatlakoznak a párthoz. "
