Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Kobály Ilona: A Perényi család kézirathagyatéka a Kárpátaljai Honismereti Múzeumban

Összegzésül elmondható, hogy a jogi jellegű iratok 1569—1875-ös évekből valók, ezek­ből 10 példány publikálva van. 28 Az okmányokat ispánok, alispánok, ügyvédek, segédügyvédek hitelesítették (Bö­szörményi Elek, Abonyi István, Egri János) azok pecsétéivel s aláírásaival vannak ellát­va (Ex libris). A másik, s egyben a legnagyobb csoportot a földterületek, erdők, korcsmák, mal­mokjobbágyok, szolgák, taxások, árendások összeírásai, lajstromai (41 db); földterüle­tek leírásai (7 db); listák a földekről s tulajdonosaikról (18 db), beszámolók a gazdasá­gi munkálatokról (20 db), gazdatisztek statisztikai jelentései (18 db), illetve a számadá­sai a Perényi birtokok bevételeiről vagy kiadásairól (23 könyv); korcsmakönyvek (3 db), váltók, nyugták, számlák, konventiók (bérek kifizetéséről szóló iratok, 20 db), értékpa­pírok, stb. alkotják. Külön figyelmet érdemelnek ezek közül a lajstromok, leírások pl. Perényi Istvánné idejéből való lajstrom a szőlőről, szántóföldről való adózásról és köz­pénzről 1687-ből; Perényi Károly és Elek összeírásai javaikról Ugocsa vármegyében 1707-ből, stb. 29 Igen gazdag forrásként szolgálnak a kutatók számára a gazdatisztek számadásai (1775-1850), melyek felvázolják egyes Perényi-birtokok állapotát s gazda­tisztjeinek tevékenységét. Megemlítendő Szabó Lajos gazdatiszt számadása a Perényi família birtokairól (1848-49), melyben adatok vannak a szabadságharc idejéből. A leg­több gazdakönyv az 1800-as évekből való. A bérekről szóló iratok tájékoztatnak a cse­lédség, a személyzet béreiről a nagyszőlősi birtokon. 3 " Az értékpapírok kronológiája az 1754-1859-es éveket öleli fel. A fent említett okmányok részletes képet festenek a gaz­dasági fejlődésről, pangásról, újjáéledésről a Perényi birtokokon, különösen a XVII-XVIII. században. Az irattár kis hányadát képezik a különféle levelek, de ugyanakkor ebben a csomó­ban halmozódtak fel a legkorábban írt iratok (39 db). Ezek a levelek az 1574-1875-ös évekből valók. Többségük, 4 kivételével, magyar nyelven íródott. Témájuk sokoldalú, vannak közöttük kezeslevelek (10), kérelemlevelek (8), hivatalos-információs levelek (politika, államügy, történelmi eseményekről szólók (8). Ezen kívül vannak osztályleve­lek, cserelevelek, meghívó levél, üdvözlő levelek, záloglevelek s öröklevél is. 31 Legtöbb közöttük a kezeslevél, 32 melyeket Ugocsa területéről már korábban is említett a szakiro­dalom. 33 Nem kevésbé érdekesek a Perényi família tagjainak személyes jellegű iratai, melyek jobbára a család magánéletére vonatkoznak: 34 Perényi Gábor útlevele Ausztriá­ba; Özvegy Perényi Gáborné rendelőlapja a tiszaújlaki Rojkó Viktor gyógyszerésznél; Perényi Zsigmond postakönyve, telekkönyve; Perényi Gábor rabságbeii levelei (copia 28 Kobály, 1999. 133-152. 29 KHM, 4. sz., Apx-60, 63, 1725, 1733, 1835, 13453. 30 KHM, 4. sz., Apx- 1935. 31 Kobály, 1999. 153-170. 32 KHM, 4. sz., Apx - 1824, 13430, 13433, 13436. 33 Szabó, 1937. 191-192, 296, 306, 324-325. 34 Komáromy András: A báró Perényi család levéltárából. Történelmi Tár, Bp., 1895. 506-507.; Uo. 1896, 63, 436, 689; Uo. 1900, 119.

Next

/
Oldalképek
Tartalom