Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Kobály Ilona: A Perényi család kézirathagyatéka a Kárpátaljai Honismereti Múzeumban

vannak.

15 A papíron gyakran előfordulnak vízjegyek, melyek alapján megállapítható, hogy honnan érkezett a papír és mikor gyártották. A Perényi kéziratokon olasz, holland, francia, német, lengyel, magyar (ezen belül a kárpátaljai Dolha, Munkács) papírgyárak vízjegyei találhatók.

16 Az okmányok szövegei gyakran nehezen olvashatók rossz állapotuk miatt. A magyar nyelvű dokumentumok szövegei számos német, szláv és latin kifejezéssel vannak megtűzdelve. (Pl. fájnább - magyar jelentése szebb, matrac - ágybetét, stb.) Rövidítések is fellelhetők az iratokban (XV-XVIII. század), melyek a gyorsírás tökéletesítése szempontjából igen fontos, különleges jegyzői forma kidolgozására szolgáltak. A szöveg tele van olyan kifejezéssel, melyet már a mai magyar nyelvben nem használnak (pl. a lajstromokban rengeteg található, többek között egyes tárgyak népies megnevezése is).

17 Majdnem minden iratban elfordulnak kisebb-nagyobb hibák, amelyek figyelmetlenségre, az eredeti dokumentumok rossz állapotára (a másolásnál) vagy az ezeket kibocsátó személyek hiányos felkészültségére vezethetők vissza. A kéziratok jellegüknél fogva különbözőek: egy részüket a jogi okmányok alkotják, mégpedig rendeletek, perlevelek, oklevelek, szerződések, felhívások, ismertetések különböző témákról (58 db); jegyzőkönyvek a beregi (23 könyv) s az ugocsai közgyűlésekről XVIII-XIX. század (9 könyv), jegyzőkönyvi kivonatok (14 db). Megemlítendők a legrégebbiek, éspedig: Szerződés a Perényi család tagjai (Gábor, István, Ádám, György, Pál) között (1674);

18 Perényi János és Perényi Pál közötti szerződés földterületek felosztása ügyében (1675);

19 Protekciós oklevél Perényi István részére (1569);

20 Oklevél a nagyszőlősi rezidencia megalapításáról Perényi Sándor idejéből (1690);

21 Mária Terézia rendelete a Perényi család számára (1742).

22 Továbbá törvényszéki ítélethozásról szóló okmányok Bükéről (Bereg vármegye, 1766);

23 perlevelek Técsőről (Máramaros vármegye) 1791-93, 1796, 1800, 1829, 1835-ből;

24 szerződések az 1800-as évekből, különböző helységekből, földterületek felosztásáról, eladásáról, erdőügyről (makkoltatásról az erdőkben) szólnak. Úrbéri egyezség. (Szászfalu, Ugocsa megye, 1866. okt. II.)

25 Figyelmet érdemelnek a beregmegyei jegyzőkönyvek (az 1834-1840-es évekből);

26 és úgyszintén az ugocsai jegyzőkönyvek, melyek az 1839, 1843, 1844, 1845, 1846, 1847, 1853-as évekből valók.

27 Vannak jegyzőkönyvi kivonatok is (14 db). 15 Kobály, 1999. 1-3. 16 O. 5\. MamoK. rianip Ta (púiirpaHi Ha yKpaÍHCbKHx 3eMHflH (XVI - non. XX CT.), KHÍB, 1974, c. 48, 54. 17 Kárpátaljai Honismereti Múzeum. Levéltári szám 4 Apx - Archív, (a továbbiakban KHM, 4. sz., Apx) - 1725. 18 KHM, 4. sz., Apx - 1751. 19 KHM, 4. sz., Apx - 1780. 20 KHM, 4. sz., Apx - 1908. 21 KHM,4. sz., Apx - 1844. 22 KHM, 4. sz., Apx - 1849. 23 KHM, 4. sz., Apx - 1725. 24 KHM, 4. sz., Apx - 1780, 1844, 1849, 1908, 1951, 14415, 14427. 25 KHM, 4. sz., Apx - 1854. 26 KHM, 4. sz., Apx - 1-20, 45, 46, 57. 27 KHM, 4. sz., Apx - 26, 50, 51, 52, 56, 64, 65, 66, 67.