Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Kobály Ilona: A Perényi család kézirathagyatéka a Kárpátaljai Honismereti Múzeumban

... Összegyűjtött jegyzetei halála után családja megértő jóvoltából a Magyar Nemzeti Múzeumban helyeztettek el, s azokat munkám során saját adataim kiegészítésére forrásként állandóan használtam. A jegyzeteiből átvett adatokat esetenként a «Kom. jz.» jelzettel láttam el."

$ Doby Antal megírta Perényi Zsigmond életét, hol kitért részben a família eredetére is. Ez a mű 1899-ben látott napvilágot Nagyszőlősön.

6 A család több jeles személyiséget adott az országnak, s nagy hírnévre tett szert. Itt elég megemlíteni báró Perényi Zsigmondot (1783-1849), aki az 1848-1849-es szabadságharc vértanújaként került be a magyar történelembe.

7 A família tagjai nemcsak a politikai életben tűntek ki az évszázadok során, de aktív szerepet játszottak a kultúra terén is. így például Perényiné Frangepán Katalin kérésére 1532-ben a nyalábi várban Komjáti Benedek magyar nyelvre fordította Pál apostol leveleit.

8 Kultúra és művészetkedvelő tevékenységükről tanúskodik értékes könyvgyűjteményük kis töredéke (43 db), térképgyűjteményük (50 db) s kézirathagyatékuk a KHM-ban.

9 A Perényi család levéltárhagyatéka több kárpátaljai

10 és külföldi levéltárban található." A kárpátaljai anyag a Kárpátaljai Állami Területi Levéltárban

12 és a KHM-ben van elhelyezve.

13 A Kárpátaljai Honismereti Múzeumba a kéziratok a Perényiek nagyszőlősi kastélyában berendezett népi múzeumból kerültek át az 1950-es években. Ezek leltározása 1957-ben kezdődött el, majd 1963-ban folytatódott. Később, 1991-ben Szova Péter tájkutató hagyatékából 5 kézirat került a KHM-be, ezeket követték 1992-1993-ban leltározott kéziratok, melyeket Bondarenkó M. beregszászi lakos juttatta el a múzeumba.

14 Végezetül az utolsó példányok az 1996—1998-as években lettek leltározva és feldolgozva, melynek eredményeképpen 1999-ben megjelent forrás-gyűjteményben 30 okmány vált ismertté az olvasók előtt. Ma a Perényi család fondja 379 kéziratot számlál, melyek a XV-XIX. századot ölelik fel. Az iratok többsége eredeti, magyar nyelven íródott, egy részük viszont latin nyelvű, terjedelmük jellegüktől függően 1-2 vagy több száz lapból áll. Az okmányok többsége pecsétekkel, aláírásokkal van ellátva, némelyen csak pecsétmaradványok 5 Szabó István: Ugocsa megye. Bp., 1937. (a továbbiakban Szabó, 1937.) 3-4. 6 Doby Antal: Báró Perényi Zsigmond a magyar nemzet dicső vértanújának élete. Nagyszőlős, 1899. 4., 9-10. 7 Csatáry György: Levéltári kalászatok. Ungvár-Budapest, 1993. (a továbbiakban Csatáry, 1992.) 152-158. 8 Révay Nagy Lexikon. VIII. kötet. Bp., 1915. 115. 9 Kobály Ilona: Néhai Perényi Zsigmond részörökösének, báró Perényi Imrének visszavásárlási jegyzéke az egykor (1787-1789) Perényi János királyi kamarás által elzálogosított birtokokról 1808-ból. Madarak voltunk... Budapest-Beregszász, 1999. 30. 10 N. Radványi: Die archive in der Podkárpatska Rus. Ungvár, 1922. 121. " Kosáry, 1970. 720. 12 Csatáry, 1992. 12. 13 Kobály, 1999. 1. 14 Lásd a 9. jegyzetet.