Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Kobály Ilona: A Perényi család kézirathagyatéka a Kárpátaljai Honismereti Múzeumban

KOBÁLY ILONA A PERÉNYI CSALÁD KÉZIRATHAGYATÉKA A KÁRPÁTALJAI HONISMERETI MÚZEUMBAN A Kárpátaljai Honismereti Múzeum (KHM) archívuma igen gazdag, többnyelvű és nagy értékkel bíró anyagot ölel fel, amely jelenleg huszonegyezer példányt számlál. Ezek között vannak értékes könyvek, dokumentumok, folyóiratok, évkönyvek, kronológiai sorrendben összegyűjtött heti és napilapok. Külön említést érdemel a kézirattár, melyben különböző korokból származó kéziratokat őriznek a XV. századtól kezdve egészen napjainkig. Levéltárunk talán legértékesebb darabjai a különböző családok és ezen belül a Perényi család kézirathagyatékában találhatók. Ezek egy része már ismert a korábbi publikációkból, ez nem mondható el azonban a Perényiek archívumáról, mely kevésbé van feldolgozva, mivel azelőtt ismertetésüket nem tartották fontosnak történészeink,

1 csak töredékükben sikerült őket megmenteni az utókor számára.

2 A tanulmány célja éppen egy ilyen archívum kis részének bemutatása, miáltal bepillantást nyerünk a szűkebb pátriánk történelmében jelentős szerepet játszó Perényi nemzetség múltjába.

3 A XIX. század közepén a vidéki kastélyokban, nemesi kúriák lakóinak levelesládáiban, almáriumaiban őrzött családi levéltárak anyagának felderítésére az 1867-ben megalakult Magyar Történelmi Társulat tette az első szervezett kísérletet. Különböző megyék családi levéltáraiból adtak ki közleményeket, jelentéseket a Századok című folyón rat hasábjain. Ezen a téren Kárpátalja területére vonatkozóan aktívan kivették részüket Thaly Kálmán, Szirmay Antal, Lehoczky Tivadar, Komáromy András, Doby Antal. Ezek a kutatók tanulmányozták és részben feldolgozták az Ugocsa vármegyei kéziratokat.

4 Komáromy András számos oklavelet, cikket publikált a Századok, a Történelmi Tár, a Turul, az Ugocsa s más folyóiratok és hetilapok hasábjain. 1899-ben megindította Pettkó Bélával a Nagy Iván című családtörténeti értesítőt, melyből 1901-ig 3 kötet látott napvilágot, benne számos cikkével. Komáromy András jegyzetei nagybecsű értékkel bírnak, sokan forrásként használták munkájuk során, mint pl. Szabó István Ugocsáról szóló monográfiája megírásakor, amiről így ír a könyv előszavában: „Kegyelettel hajlok meg néhai dr. Komáromy András emléke előtt. A jeles történetíró, aki ugocsa-megyei családból származott, egész életén keresztül gyűjtötte az adatokat megyéje történetének megírásához. 1 Kobály Ilona: Miről mesél a Perényi család kézirathagyatéka? Kárpáti Igaz Szó, 1995. 15. V. 8. 2 Komáromy András: Ugocsa vármegye levéltárából. Első közlemény. Századok, XVII. (1893) 27-28. 3 Kobály Ilona: A Perényi család kézirathagyatéka a Kárpátaljai Honismereti Múzeumban. Ungvár, 1999. (a továbbiakban Kobály, 1999.) 181. 4 Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Bp., 1970. (a továbbiakban Kosáry, 1970.) 607-612.