Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Szászi Ferenc: Adatok Szabolcs-Szatmár megye lakosságának Magyarországon és megyén belüli vándorlásához

hurcoltak el előbb Debrecenbe, majd heteken belül - az útközben el nem pusztultakat a Szovjetunióba Jóvátételben végzett munkára". Fazekas Árpád szerint, hosszú évek múlva „az elhurcoltak a kényszermunkából kb. 5 %-a tért haza, testileg, lelkileg teljesen meggyötörve ".

18 Arról, hogy valóban kb. 2000-en voltak-e a kényszermunkára elvittek vagy valamivel kevesebben, csak azt tudjuk mondani, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt csoportja által az elhurcoltakról összegyűjtött névjegyzékben 1146 nyíregyházi neve, foglalkozása, születési helye és éve szerepel.

19 Más szakirodalmi és levéltári források szerint viszont több mint 2000 „polgári foglyot szállítottak el a Szovjetunióba Nyíregyházáról és környékének bokortanyáiból. "

2W Nyíregyházát és tanyabokrait közvetlenül érintette a szlovák nacionalizmus által a háború után kikényszerített és az 1946-1948 közötti években végrehajtott szlovák-magyar lakosságcsere. Adataink szerint - elsősorban a gazdasági és szociális érvekkel toborzó csehszlovák propaganda hatására - a megyéből 4414-en kerestek új hazát Csehszlovákiában. Közvetlenül Nyíregyházáról 826-an, a többiek csaknem mindannyian (3314 fő) a városhoz tartozó tanyabokrokból, vagyis így Nyíregyháza belső és külső területéről, 4140-en hagyták el a volt lakóhelyüket.

21 Ezek az adatok minden bizonnyal megfelelnek a valóságnak, mivel minden kitelepülő családról készített - és a Pénzintézeti Központ Levéltárában őrzött - adatlapok összesítése alapján számoltuk ki. A megyei levéltári forrásokra hivatkozó már jelzett szakirodalmi megállapítás sem cáfolja adatainkat, hisz 4508 kitelepülő Szabolcs-Szatmár megyén kívül a Hajdú megyéből kiköltözők számát is magába foglalja.

22 A Csehszlovákiából áttelepítettek az említett számok egyikét sem kompenzálták. A szakirodalom szerint az áttelepített magyarok elhelyezését alapvetően a kitelepített „svábok birtokain igyekeztek biztosítani", de a magyar Áttelepítési Kormánybizottság kirendeltségei között ott szerepel Nyíregyháza is, melynek „területi illetősége" Hajdú, Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyékre terjedt ki. Az első kitelepített 3000 szlovákiai magyar család közül 1947. április 12. és június 14. között 201 családot Nyíregyházára telepítettek.

11 Négy tagból álló családot feltételezve, ez kb. 800 személy letelepedését jelenti. Dikán Nóra megyei levéltári adatokra hivatkozva az ő közlése szerint „1947. december végéig 270 magyar családot telepítettek le a 18 Fazekas Árpád: Elhurcoltak, Nyíregyháza 1944-1989. Nyíregyháza, 1988. 5-68.; - Dikán, 1993. 439. Szabolcs-Szatmár megye a népi demokratikus forradalom kibontakozásának időszaka 1944-1947. Válogatott dokumentumok... Szerk. Botár József. Nyíregyháza, 1985. (a továbbiakban Válogatott dokumentumok, 1985.) 13. 19 MSZMP Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Archívuma 20 Dikán, 1993. 439. 21 Nádasdi József - Szászi Ferenc: Adatok „lakosságcsere" során Nyíregyházáról és tanyabokraiból kitelepültekről. In. Tanulmányok a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei nemzetközi migráció második világháború utáni történetéből. Nyíregyháza, 1994. 102-113. 22 Vö. Válogatott dokumentumok, 1985. 263-264.; - Dikán, 1993. 463. 23 Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948 között. Kecskemét, 1993. (a továbbiakban Tóth, 1993.) 100., 166.