Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - László Géza: Osváth Pál 1848/1849-es hadnagy visszaemlékezése a 10. honvédzászlóaljra. (Forrásközlés)

Ezt nem hagyhattuk megtekintés nélkül, s meg is érdemelte a fáradtságot, mert a jászlakban magukra szénát rakott németek, a találomra intézett szuronydöfésekre sajtféregként pattogtak elő. E mulatságnak csakhamar véget vetvén, haladtunk a tarka emberrel a piacig, hova a más oldalon is berontott társainkkal csaknem egyszerre érkeztünk. Ki volt közülünk a falon az első? Annál nehezebb tudni, mert a mászáskor még sötét volt. Tudok azonban annyit, hogy fehértói"

8 Petneházy János"

9 10-ik zászlóalji tizedes bajtársam velem volt, s úgy amint egykori őse

120

, nem volt is legelső, de bizonyára az elsők között volt. A piacról ki lettem néhányad magammal küldve, hogy ha lehet, Hentzit

121 mi kerítsük kézre, azonban már későn, mert Hentzi a túloldalt rohanók által lelövetett. Visszasietve a piacra, ott már akkor az elfogott Ceccopieri ezred

122 bandája fújta a Rákóczit

123 és a talpalávalókat, melytől és a csaknem minden ház előtt kitéve volt, beütött végű hordókból lelkesedésünk fokozódván, baka é£ huszár, tiszt és közvitéz összefogódzva, úgy jártuk a toborzót, mintha parancsolva lett volna. 118 Fehértó, Ó- és Újfehértó, Szabolcs vm., ma Szabolcs-Szatmár-Bereg m. 119 Petneházy János (?, ?. - ?, ?.) A 10. honvédzászlóaljba Nagykállóban beállt újoncok avatój egy zekében és a fizetési naplóban csak egy Petneházy családnevű személy szerepel. Ez a petneházi születésűnek jelzett Petneházy Ambrus. Talán előfordulhatott, hogy Osváth Pál kéziratában a nyomdász az akkor is elég ritka Ambrus keresztnevet, tévesen Jánosnak olvasta és írta. A fehértói megjelölés pedig az esetleges későbbi lakóhelyre utalhat. - Petneházy Ambrus (Petneháza, 1828. - ?, ?.), ref., földbirtokos, nőtlen. Nagykállóban, 1848. június 10-én beáll a 10. honvédzászlóaljba. Szabolcs vármegye altisztnek ajánlja. (Avatójegyzék, 1. köt. 47/b.^l8/a. p.; Fizetési napló, 62/a. p.) 120 egykori őse = Petneházy Dávid (?, 1645 körül - ?, 1687. eleje): kuruc lovaskapitány, Szabolcs vármegyei birtokos nemes. Iskoláit valószínűleg a debreceni ref. kollégiumban végezte, majd katona lett. A Thököly-fölkelés idején a kuruc hadak legnevesebb ezereskapitánya. 1683-ban Thököly Imre előhadainak vezére. 1685-ben I. Lipóthoz pártol, és nagy része van Szolnok, Szarvas és Arad töröktől való visszavételében. Buda várának ostromakor, 1686. szeptember 2-án először érkezet a várfal tetejére. (Borovszky, 1900. 529., 546.; Kenyeres, 1969. 404.) 121 Hentzi, Heinrich (Debrecen, 1785. október 24. - Buda, 1849. május 21.): császári ezredes, 1848. május 9-től tábornok, júliustól Pétervárad várparancsnoka, de 1848. október 22-én letartóztatják, mivel a várat osztrák kézre akarta adni. A császáriak bevonulásakor kiszabadult, és Buda várparancsnoka lett. A vár ostroma alatt lövette Pestet, amivel jelentős pusztítást végzett. A vár bevételekor halálos sebet kapott. (Bona, 2000. 740.) 122 Ceccopieri ezred = A budai várfalnak a Szent György tér és a Krisztinaváros közötti részét, a császári hadsereg kötelékébe tartozó olasz Ceccopieri gyalogezred 1. zászlóalja védte. Ezen a helyen sikerült a magyar csapatnak rést ütnie a várfalon, amelyen keresztül az első alakulatok hamarosan bejutottak a várba. (Bona, 1998/4. 223.; Katona, 1989. 21-26.) 123 Rákóczit = Rákóczi-induló: legnépszerűbb nemzeti indulónk. A 19. század elején alakult ki a népi Rákóczi-nóta motívumaiból és a kuruc tábori kürtjelzésekből. Mai alakját Bihari János, Scholl Miklós katonakarmester és bizonyos mértékig Berlioz híres feldolgozása (1846) nyomán nyerte. Liszt XV. rapszódiájában is szerepel. (Barma, 1965. 180-182.; Falvy, 1987. 85-89.)