Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Udvari István: Adalékok Sztripszky Hiador pályakezdéséhez (Nagyszombati levéltári források alapján)

meg 6 . Külön tanulmányba kívánkozó kérdés Sztripszky Hiador Nyíregyházáról indult Krúdy Gyula kapcsolata. Meggyőződésem szerint Krúdy ruszinok iránti érdeklődését éppen Sztripszky tartotta ébren. 7 S. Benedek András művelődéstörténész szerint a Ha­vasi kürt. Ruszka Krajna kistükre irodalmi szociográfiájára kimutatható hatással volt Sztripszky Halottasházi játékok Máramarosban című (1909) dolgozata. Nem kétséges, hogy Sztripszky 1918 őszétől a Vallás- és Közoktatási Minisztérium Kisebbségi Osztá­lyának vezetőjeként, majd a Tanácsköztársaság idején a Ruszin Népbiztosság (miniszté­rium) művelődésügyi főmunkatársaként szerepet játszhatott a Havasi kürt - Magyaror­szág ruszin lakossága szépirodalmi eszközökkel történő bemutatásának - megrendelésé­ben és megjelentetésében. Nyíregyházán szólnom kell arról is, hogy Sztripszky kitűnő ismerője volt az evangélikus szlovákok énekeskönyve könyvészetének. Több ismeretlen Tranosciust is feltárt. 8 Sztripszky küzdelmes életének még a Magyar Néprajzi Múzeumhoz köthető szaka­szában (1909-1918) kapcsolatba került a szlovák művelődés és tudomány egyes képvi­selőivel. A két világháború között pedig több szlovák tudományos és kulturális mű­hellyel is kapcsolatokat ápolt. Levelezésében, dolgozataiban, fellépett a csehszlovakiz­mus, - a cseh és szlovák nemzet és nyelv egysége hazugságra épített elmélete ellen, s széles bázison alapuló bibliográfiai adatgyűjtésére támaszkodva tagadta a Csehszlová­kiában akkor hivatalosnak minősülő tételt a szlovákok ezeréves elnyomásáról. Számos levelében és dolgozatában cáfolta a cseh tudományos körök által terjesztett konjunktu­rális tételt „ hogy ezer évig itt nem történt semmi. " Sok könyvészeti adattal és több dol­gozattal, magyarországi közgyűjteményekben készített fényképekkel, s olykor értékes könyvek budapesti vásárlásával támogatta a szlovák nyelvi és kulturális autonómia ki­bontakozását a csehszlovakizmus béklyójából. Itt csupán jelezzük, hogy Sztripszky 6 A szabolcsi morotvák halászatáról. Néprajzi Értesítő V. évf. 233-240. 7 A klasszikus magyar író ruszin tematikájú írásait egybegyűjtve lásd Krúdy Gyula: Havasi kürt. Felföldi Kincsestár. VI. A kötet anyagát válogatta, szerk. Sturm László. Miskolc, 2001. 8 Beloñ Rusinsky (=Sztripszky Hiador): Literárne nákresy. Budapest, 1940; Uő: Ako pracujú pá­ni slovnikári? Potreba íreöitého slovenského slovníka. Slovenské noviny. 1939.; Uő: Z piesní slovenského l'udu v Novohrade. Slovenské noviny. 1939; Uő: Péter Pázmány a literatura slo­venská. Slovenské noviny. 1939. 18-22. sz.; Uő: ESte dve neznáme Cithary. (1686, 1707). Cir­kevné listy. 51. 1937. 407-409; 420-422; Uő: Historia Cithary z roky 1638. Cirkevné listy. 52. 1938. 132-134; 145-147; 166-168; 192-193; Uő: Kegeliusove duchovné premysTovanie. Cir­kevné listy. 52. 1938. 7-8; 36-38; Uő. Rukopisny spevník slovensky z roku 1689. Cirkevné listy. 51. 1937. 28-30; 49-50; 66-68, 91-93; 113-114; Uő: Trnavská univerzita v sluzbe unio­nistickej idey. In: Pamiatke trnavskej univerzity 1635-1777. Trnava, Spolok sv. Vojtecha 1935. 241-257; Uő: Vydanie Cithary z roku 1693. Cirkevné listy. 51. 1937. 176-178.; Sztripszky Hia­dor: Vel'konoöny koláö chudobného öloveka. Rusínska Pudová povest' zo stolice Mármaros­skej. Slovenské noviny, 26. 19. 4. 1911. 1-3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom