Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Változás és folytonosság - Sípos Ferenc: Töredékek Vállaj múltjából (A kezdetektől a Báthori család uralmának végéig)
Igyekeztünk összegyűjteni minden személynevet. 1365-től 1614-ig hol több, hol kevesebb ilyen adat bukkant elő. Jobbágyok éltek Vállajon. Művelték földjeiket, dolgoztak a földesúri majorságban. Szántottak, vetettek, arattak. Volt búzájuk, rozsuk, lenjük, káposztájuk, szénájuk. Kenyeret sütöttek, fontak, szőttek. Állatokat neveltek. A szarvasmarha száma adta meg a gazda rangját, nélküle nem lehetett szántani, fuvarozni. A vágómarha pénzforrást jelentett. A tehenek tejéből vajat köpültek. Lovaik is voltak. Foglalatoskodtak sertéssel, tyúkkal, lúddal, méhcsaláddal. Halásztak. Kereskedtek. Ha kellett, fegyvert ragadtak. Szolgálatukat az urbárium szabályozta. Megadták Istennek, ami Istené - papot, tanítót tartottak -, a császárnak (földesúrnak), ami a császáré. A jobbágysorból nehéz volt kitörni. A katonáskodás lehetősége csillantott fel némi reményt. A Károlyiak elleni csetepatékban sokan részt vettek. A szervitorok közé már kevesebben kerültek be. Egyedül Sípos György szabadosnak (libertinus) sikerült - kihasználva Báthori Gábor bőkezűségét - nemességet szereznie. 137 Az erdélyi fejedelem 1609. augusztus 15-én csak őt és fiát emelte ki „a jobbágyi és nem nemesi állapotból", közelebbi és távolabbi rokonai jobbágyok maradtak. Kitekintés: az ecsedi uradalom új urai Báthori Andrásnak nem sikerült az elvesztett jószágot visszaperelnie. A nagypolitika, a harmincéves háború (1618-1648) beleszólt az ecsedi uradalom, így Vállaj sorsába is. A háborúba beavatkozott két erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György, akik a béketárgyalások során saját érdekeikről sem feledkeztek meg. II. Ferdinánd a nikolsburgi békében (1621. december 31.) még csak zálogba adta - százezer magyar forint értékben - Bethlen Gábor erdélyi fejdelemnek Ecsed várát és a hozzátartozó uradalmat: ha a törvény a Báthori családnak ítéli, Bethlen Gábornak viszsza kell adnia, ez esetben II. Ferdinánd a fenti összeget készpénzben fizeti ki a fejedelemnek, ha viszont a törvény a királynak ítéli, Bethlen Gábor élete végéig birtokolhatja az uradalmat, de örököseié csak addig lesz, míg II. Ferdinánd vagy utódai ki nem fizetik a százezer magyar forintot. 13 * A bécsi békével (1624. május 8.) viszont már királyi adományként kapta meg az ecsedi uradalmat Bethlen Gábor. 139 Az adomány az utódaira is kiterjedt. A fejedelem - mivel utódai nem voltak - testvére, idősb Bethlen István gyermekeinek, ifjú Bethlen Istvánnak és Bethlen Péternek adományozta tovább a birtokot 1627. december 23-án. 140 Bethlen Gábor és ifjú Bethlen István halála után, 1633. március 12-én II. Ferdinánd 137 MOL, Filmtár, 1196. doboz: VI. Liber Regius Gabrielis Báthori, 309. 138 Pray - Miller: Gabrielis Bethlenii principatus I. kötet. Pest, 1816. 252-253, 265-267.; - R. Goos: Österreichische Staats vertrage. Fürstentum Siebenbürgen (1526-1690). Wien, 1911. (a továbbiakban: Goos, 1911.) 552.; - Szalay László: Galánthai gróf Eszterházy Miklós Magyarország nádora. I. kötet. Pest, 1863. 288-289. 139 F. C. Khevenhillers: Annales Ferdinándéi. Zehender Theil. Leipzig, 1724. 603. 140 MOL, A Károlyi család nemzetségi és fóti levéltára. P. 392. Lad. 45. nri. 31-32.
