Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sípos Ferenc: Töredékek Vállaj múltjából (A kezdetektől a Báthori család uralmának végéig)

pünkösdi ajándékként a falu egy pint vajjal, hat lúddal és tíz tyúkkal szolgált. A listának azonban még nincs vége! A földesúr a borjas tehénnel rendelkező gazdáktól évente egy icce vajat, a káposztát termelöktől 125 fej káposztát követelt. Előírta azt is, hogy mindenjobbágy a faluközösségből - a földközösség alapján a maga részére kiadott, nyilasnak nevezett terület után is, amint azt kézhez vette - egy öl szénát köteles beszolgáltatni. A borkimérés rendje (korcsmállás) nem volt szabályozva, a kapott parancs szerint kellett eljárniuk. Bírságpénzt a többi községhez hasonlóan fizettek. Az urbárium megemlít még két kaszáló rétet, melyekről tíz öl szénát lehet betakarítani és egy erdőt is, mely az ecsedi várhoz tartozik. A földesúri majorság Vállajon 349 hold három nyomásra osztott földből állt."

9 A gyors összeírást hamarosan egy alaposabb követte. Az 1614. február 6-i keltezésű urbárium már a jobbágyok nevét is tartalmazza, 23 egésztelkest, 6 féltelkest és 12 zsellért sorol fel; az üres telkek számát 16-ban adja meg. Az állatállományról viszont nem közöl adatokat. A jobbágy szolgáltatásokban csak annyi változás van, hogy a vállajiaknak évente még egy borjút vagy három bárányt is kell adniuk, a csíkászó jobbágyok előírt szolgáltatása nem egy akó, hanem egy veder csík, a borjas tehénnel rendelkezőknek pedig az egy icce vajon felül még egy sajtot is be kell szolgáltatniuk.

120 Hitélet 1632-ben, egyházlátogatás alkalmával írták össze a vállaji prédikátor és oskolamester járandóságát.

121 A református egyház megalakulása azonban jóval korábbra nyúlik vissza. A reformáció térnyerése az ecsedi uradalomban Báthori István nevéhez fűződik. Az ecsedi Báthori család 1555-ben született utolsó férfi tagja már az új vallásban nőtt fel, mint végrendeletében ő maga mondja: „ ...az én szerelmes édesanyám, az Nagyságos Somlyói Báthori Anna asszony (ki engem az igaz vallásban feltartott és nevelt)... "

m Báthori István apját Györgynek hívták, Nyírbátor környékén és Zemplén vármegyében voltak birtokai, János Zsigmond híve volt, 1556-ban Szatmár, Szabolcs, Kraszna és Közép-Szolnok, 1570-ben Szatmár és Szabolcs vármegyék főispánjaként említik. Az ecsedi uradalmat testvérei - előbb András, majd Miklós - birtokolták. Somlyói Báthori Anna - Báthori István lengyel király testvére - először Bélteki Drágffy Gáspár felesége volt, 1545-ben lett özvegy. Másodszor Homonnai Druget Antalhoz ment feleségül, aki 1548 körül halt meg. Az első házasságából származó fiai halála után harmadik férje, Báthori György hozományként kapta meg az erdődi várat.

123 119 MOL, Filmtár, 2225. doboz: U et C, fasc. 13. nro. 4. 4-5. lap. 120 Uo. fasc. 13. nro. 5. 11-12. lap. Kiadva: Urbáriumok, 1959. 806-807. 121 Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, I. 35. a. I. kötet. fol. 29. 122 MOL, Filmtár, 5879. doboz: NRA. fasc. 57. nro. 7. Testamentum Illustrissimi Domini, Domini Comitis quondam Stephani de Bathor, 12. (Dátum in arce nostra Etsed die 28. Februarii 1603.) 123 Wertner, 1900. 15, valamint a mellékletként közölt nemzedékrend.; - Budai, 1866. 118-119.