Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sípos Ferenc: Töredékek Vállaj múltjából (A kezdetektől a Báthori család uralmának végéig)

A lakosság rétegződése A XVI. század közepén készült rovásadó-jegyzékek (1549, 1553, 1554, 1555) - szerencsénkre - nemcsak a portaszámot tűntetik fel, hanem a valamilyen okból adómentességet élvezőket (új ház, pusztatelek, szolga, szegény, bíró) is. Vállajon az alábbi adatokat jegyezték fel

sl az adórovók: 1549: porta 24 új ház 7 szolga 12 szegény 15 bíró 1 1553: porta 22 szegény 22 szolga 15 bíró 1 1554: bíró 1 porta 20 szegény 16 puszta 3 1555: porta 20 szegény 10 szolga 12 puszta 10 bíró 1 A számok önmagukban nem sokat mondanak, az adatokat értelmeznünk kell. Milyen népességkategóriákat jelölnek az egyes kifejezések? Porta: adóalap; ekkoriban a hadiadó kivetésének egysége (az országgyűlések arról döntöttek, hogy portánként mennyi adót kell fizetni); a XVI. század végéig elvileg egy egész jobbágytelket tekintettek portának; 1609-ben 1 porta 4 jobbágy- vagy 12 zsellérháztartást jelentett.

82 Maksay Ferenc az 1549-es rovásadó-jegyzékek adatait egykorú vagy közel egykorú tizedjegyzékekkel, urbáriumokkal, török összeírásokkal vetette 81 MOL, E 158. Dica-jegyzékek. (Én a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárában - a továbbiakban SZSZBML - meglévő filmmásolatot használtam: Filmtár, 80., 81. doboz.) Az 1549-es rovásadójegyzék kiadva: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. 2. kötet. Szerk. és a bevezető tanulmányt írta Maksay Ferenc. Bp., 1990. (a továbbiakban Maksay, 1990.) 741. 82 Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. Szerk. Bán Péter. Eger, 1980. 757-758.; - Magyar történelmi fogalomtár. II. kötet. Szerk. Bán Péter. Bp., 1989. 115.