Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Fazekas Árpád: Rácz István börtönnaplója 1957-ből („Sajnálom, hogy 23 éven át tanítottam”)

került szóba,

5 sőt 1995. október 23-án Nyíregyházán a Vasvári Pál u. 16. sz. alatt felavathattuk szép emléktábláját is.

6 A helyzet annyira megváltozott, hogy ma már Rácz István a legjobban megismerhető 56-os forradalmi vezetők közé sorolható. Váratlanul került elő 2001. március 2-án a 4. gyermek, Rácz Jenő (szül: 1944. december 24. Érmihályfalva) tulajdonában lévő jegyzetfüzete, amelyet a következőkben ismertetni fogok. Éppen csak megemlítem, hogy Rácz István (1904. december 23. Szalacs, Bihar vm. - 1966. augusztus 2. Nyíregyháza) magyar-francia nyelvszakos gimnáziumi tanár 1952. szeptember 1-től tanított Nyíregyházán. Büntetésből helyezték ide a nagykállói Budai Nagy Antal Gimnáziumból (1945-1952). Életrajzi adataiból tudjuk, hogy Rácz István a Szilágyi László és társai elleni bűnper (1957. október 24. - december 13.) előtt, már 1957. április 8-tól kezdve 7 hónapig az AHVnyíregyházi börtönében sötétzárkában volt (Nyíregyháza, Sóstói út 4. sz.; 13. cella), s csak bírósági tárgyalásra szállították át a Megyei Börtönbe. Itt „ végre napfényt, világosságot kaptam, bár az sem volt emberséges. A sok smasszer között alig akadt emberséges. " Itt azonban már jegyzetelgethetett, főleg a vészbírósági tárgyalás előtt. Az unoka, Rácz Brigitta 17 éves gimnazista 2001. március 3-án mutatta meg ezt a börtönben használt iskolai vonalas füzetet, amelybe Rácz István 34 oldalnyi feljegyzést készített. Ennek a szerény kinézésű, kopott füzetnek eddig nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget. A szabványos iskolai vonalas füzet, 14.4 cm x 20.5 cm méretű, kékfedelű, s 34 oldalon tartalmaz grafit ceruzával írott feljegyzéseket és rajzokat, díszítéseket. A fedőlapján a címke területén: „II. Rácz István 1957 nov. " felirat olvasható, amiből az előző, I. sz. füzetre joggal következtethetünk. Más füzet azonban nem került elő eddig. Rácz Istvánnak a börtönben használt ezen jegyzetfüzete a bírósági tárgyalás 1957. november 28-a és december 4-e közötti szakaszára vonatkozó adatokat és feljegyzéseket tartalmaz. Az írás viszonylag jól olvasható, s a jellege azonos 10 évvel későbbi Önéletrajza (1965) kézírásával. 5 Az ellenforradalom Szabolcs-Szatmárban. Megyei Fehér Könyv I., Szabolcs-Szatmári Nyomda, Nyíregyháza, 1957. 77. és 54. kép, Megyei Tanács VB. kiadása).; - Fazekas Árpád: 1956 októbere Szabolcs-Szatmár megyében. Dokumentumok Kelet Magyarország, XLVI, évf, 1989. 280. szám 10. könyvismertetés.; - Németh Petemé: Pedagógusok az 1956-os forradalomban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Dokumentumok. Nyíregyháza, 1994. 302. MPI soksz.; 1956 októbere Szabolcs-Szatmár megyében. Szerk. Vida István. Dokumentumok. Gyűjtötte, válogatta és a jegyzeteket készítette: Németh Péterné. Nyíregyháza, 1989. 292. az MSZMP kiadása, 372. és Előszó: I-VII. 6 Dandos Gyula (?): Egy magyar tanár - Rácz István - Új Kelet, 1996. okt. 22. 9. (vers dr. Fazekas Árpád gyűjtéséből).; Fazekas Árpád: Dandos Gyula diákvezér. Az 1956-os mártír, akitől halála után is félt a hatalom. Kelet-Magyarország, L. évf, 1993. 1. sz. 11. jan. 2.; Uő. A vértanú diákvezér Dandos Gyula (1938-1957) emlékezete. Kelet-Magyarország, L. évf, 1993. 249. sz. 5. okt. 25.; Uö. Suhancok a forradalomban. Pedagógiai Műhely, 1994. 20. 1. 45-46.; - Felhős Szabolcs (Vásárosnamény): levélbeli közlés, 1999. jan. 22.; - Jóni Jenő: Dandos Gyula cigánymártír és diákvezér a Vásárosnaményi Unitárius Cigányegylet névadója. In: Partium, 1997. évi tavaszi száma 73-74.