Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Írások és emberek - Margócsy József: Kis Margit élete és munkássága (Czóbel Minka életrajzírója)
rendezéshez és iskolai füzetekbe való lemásolásához. 23 Nem érdektelen az egymásután következő füzetekre írt címek bővülésének, magyarázatának figyelemmel kísérése. Az 1979-1981 márciusa között a cím: it A viharedzett nő. Életrajzi írások. " Majd 1981 novemberétől bővül a cím, kisebb változattal: „A viharedzett nő. Életrajzi írások. Dr. Makacs Margit küzdelmei/nek története/"... Ezek a változatok afféle magyarázatot kapnak a Zsigmond-könyv előszavának egyik szakaszában: „úgy vélem, ma már történeti vagy éppen művelődéstörténeti érdekesség is rejlik e kötetben: mit érhet el, meddig juthatott akkoriban egy kunhegyesi módos parasztlány, miként élt egy nyíregyházi tanárnő a háborús években és utána, s hogyan készült el egy doktori értekezés". Az 1985 márciusában megkezdett VII. füzetben 1936-ig jut el: az irka második fele már üresen maradt ránk. 82 éves, újra betegeskedik, most is Az 1980-as évtized első fele szinte csak a Zsigmond-könyv megjelentetési gondjaival telik sok méltatlanság kíséretében. így maradt ideje arra, hogy 1979 elejétől 1985 március közepéig „küzdelmeinek" írásban összefoglalását végezhesse, folyamatosan, tisztázatban; igen sok füzetrész, cetli, ide-oda beírt idézetek-szövegek tömege őrzi az évtizedek óta folyó előkészületeket. A Füzetek összefoglaló név alatt egybefogott, II. csomóban találjuk ezeket a kéziratos szövegeket, időrendben. A címlapon a füzetek elkezdési időpontja. - Ezekben idegen szövegek nincsenek, a többnyire 80 oldalas egységek végig erről szólnak, vagy üres oldalakkal végződnek. - I. füzet 1979. jan. 7. - II. a. és b. füzet 1980. dec. 1. - III. füzet 1981. márc. 20. - IV. füzet 1981. nov. 11. - V. füzet 1983. szept. 10., - VI. füzet 1983. nov. 9. - VII. fűzet 1985. márc. 15. - Ekkor, 1936 nyaráról szólva, már nincs további életrajzi tisztázat. - Vannak régebbi, önálló vagy vegyes füzetek, amelyek külföldi kirándulásairól, a továbbképző tanfolyamok mindennapjairól, művészettörténeti élményeiről adnak többnyire igen részletes, érdekes közléseket, olykor általánosabb, világszemléletére utaló megjegyzéseket, töprengési eredményeket. Itt van alkalom utalni egy kisalakú noteszre, amelyikben éppenséggel arról a dacos élniakarásáról szól, amelyik egy előzmény nélkül egyszerre lehetséges lengyelországi buszkiránduláshoz kapcsolódik. 1974-ben vagyunk, nyár közepén: megtörtént a hihetetlen csoda, hogy Margit önállóan, segítség nélkül jár-kél, ír, kutat, társalog, és megjelenik nála egy évtized óta szeretett diáktanítványa, aki akkorra már a katonai idejét is leszolgálta: ifjú Papp Tibor. Jelzi, hogy édesanyjával és barátokkal készülnek hatnapos útra Krakkóba, Zakopanéba, és valamennyien örülnének, ha társaságukkal tartana Margit néni is. (Éppenséggel 71 éves.) A napló soraiból kihallható Margit fellobbant öröme: olyanok hívják, akik jól ismerték kilenc évi bénaságának minden részletét, s ha ők „merik" hívni, akkor abban a lehetőség reménye is benne lehet, s gondolkodás nélkül vállalja az utat, azt is felmérvén, hogy 1965 óta nem ült buszon, vonaton, nem hagyta el a várost. A barátok vállalják az adminisztratív ügyek intézését, ö pedig minden nap egyre nagyobb, hosszabb városi gyaloglással teszi magát próbára. Az indulás reggelén észreveszi, leírja, hogy a gyülekező útitársak milyen riadtan-csudálkozva néznek rá, hiszen a városban szinte mindenki ismerte kilenc évi nyavalyás életének megpróbáltatásait. És lám, mégis: senkinek nem volt terhére, soha nem késett el. Egyedül egy torony csigalépcsőinek megmászását nem vállalta: addig nézgelődött, üldögélt, majd együtt folytatták a gyalogos városnézést. Külön örömként jegyzi fel, - egy már nem is nagyon szelíd lejtős útra emlékezve, hogy utoljára 1965 májusában járt ilyen „ferde" utakon. Erdélyben, azóta ilyenre nem is gondolhatott. Határtalan az öröme a hatodik napon, a késő esti hazaérkezéskor: bírta az utat, most is megállta a helyét, teljesíthette vállalását, - mint már annyiszor a hosszú élet megpróbáltatásai esetében...