Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Margócsy József: Kis Margit élete és munkássága (Czóbel Minka életrajzírója)

És ez a doktorizálás tavasza is: megjelenik a nyomtatott disszertáció. Egyik első példányának címzettje természetesen Minka, aki két nappal a kézhezvétele után már hoszszabb levelet ír Margitnak igaz hálával és néhány apróbb helyreigazítással is.

19 Az ünnepélyes doktorrá avatásra 1942. június 6-án Margit édesanyja betegen utazik Debrecenbe, hazatérte után három nappal meghalt, talán éppen nagy-nagy örömében. Minka meleg szavakkal fejezi ki őszinte részvétét a hagyatékban talált utolsó immár tegező levelében, amelyben „kedves Margitka" a megszólítás és „Minka néni" az aláírás. 3. 1947 elején még téli vakáción tartózkodik otthon Margit: akkor hallja meg Minka halálhírét az újságolvasó Zsigmond Ferenctől, aki ugyan anyagi nehézségek nélkül, de nehéz, kiszámíthatatlan állapotban vegetál. Immár öt éve él Kunhegyesen: a háborús budapesti körülmények elől menekült ide 1942-ben, de hangulata itt, a családi körben sem javult. Levelezésük Margittal változatlanul tart, nem vehető észre a szövegekből sem különösebb eltérés a megszokott stílustól. így aztán kétszeresen is váratlan, megdöbbentő az 1947. júliusi távirat, hogy öngyilkos lett. Margit azonnal odautazik, a család megvárta őt, hadd láthassa jótevőjét, mentorát, ideálját még utoljára, a nyitott koporsóban. III. Befejezésül Margit életének utolsó évtizedeiről is be kell számolni, éppenséggel a doktorrá avatás utáni időkről. Egy évvel 40. születésnapja előtt elégedett daccal inkább, mint gőggel nézhet körül: a Kálvineum nyíregyházi intézményeinek népes tanári Czóbel Minka. írta Kiss Margit. (Debrecen, 1942.) Nyomatott Lehotai Pál könyvnyomdájában, Debrecen, 116 oldal. - Lásd Minka naplóját: „ 1942. május 25. A posta hozza Kis Margit könyvét rólam." (SZSZBML, XIII. 2. S-doboz, 22. pallium.) - Minka levele: „Anarcs 28-V-1942. Kedves tisztelt Tanárnő, Nagy örömet hozott nekem 2 nap előtt a posta, szépen kiállított kedves könyvével. Néztem magamat benne, mint egy megifiító megszépítő tükörben. Visszahozta nekem azt a lázas munkakedvvel telt időt, melyben még az ú.n. Byron-i pessimismus is csupa boldogság. Hiszen a valódi bánat csak sokkal később jön, s ez szürke, unalmas, és se költészetre, se festészetre nem alkalmas. Erről a fiatalság nem tudhat semmit, ha még oly szenvedélyesen is odaadja magát valamely képzelt vagy valódi búnak. De lelkünk maradhat fiatal s így bármilyen korban lehet boldog. - Megbámultam azon kitartó, megértő szorgalmát, mellyel verseim - és dolgozataimba mélyedt, igazán nem tudok rajta semmit kifogásolni, csak megköszönni meleg rokonszenvét, mely a könyv (dissertátio) minden lapjából sugárzik. Apró jelentéktelen eltérések vannak benne, de ezek igazán nem jelentenek semmit pl. Orczy Lőrincz apai ágon ősöm, Anarcs se Vay úton került családunkba, már régen ott volt, mielőtt ez a házasság köttetett. Dobos (Aranyhajszál) minden Jókai befolyástól ment. Nem akar más lenni, mint egy mese, melyet szóról szóra a marmarosi lakosoktól hallottam, s egy szálra fűztem mint a szárított gombát - legfeljebb pár nevet tettem hozzá. Ez határozottan nem compositio. A többi befolyásokat mind elfogadom, s ismételve bámulom megértését és elmélyedését sokszor magam előtt is zavaros, mert kimondhatatlan dolgaimba. Nagyon szeretem a Nyírségről szóló kritikákat. Higgye el sok új munkakedvet ád e megértés. Ezer köszönet érte! Minden sikert szívből kívánva és kedves látogatását örömmel várja hálás híve Czóbel Minka. " - A levél szövege megjelent a Dr. Kis Margit: Czóbel Minka című könyvben, Nyíregyháza, 1980. 253-254. - Facsimile: e dolgozat képmelléklete.