Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Margócsy József: Kis Margit élete és munkássága (Czóbel Minka életrajzírója)

körökben is megfordulhatott, helytállt, amilyenekben régebben nem járhatott." így került kapcsolatba, levelezésbe a nőmozgalom azon ágával, amelyik a diplomás nőket fogta össze és így érthető majd, hogy Minkával való találkozása után milyen természetességgel fordult Magyaryné Techert Margithoz, a mozgalom fővárosi vezetőjéhez, hogy segítsen Minkának nyilvánosságot, kiadót szerezni. Alapvizsgája birtokában alkalmazza a ref. egyház a debreceni polgári leányiskolában segédtanárként, egyetemi abszolutóriuma birtokában 1928-tól pedig a nyíregyházi Kálvineum internátusának nevelőtanára és a polgári iskola helyettes tanára. Az államosítás után is ezekben az iskolákban tanított, majd a tanítónőképző megszüntetése után az újonnan indult Kölcsey leánygimnáziumban tanítva ment nyugdíjba 1960-ban. Takarékosan élhet: az internátus lakást, ellátást biztosít. így megteheti, hogy külföldi nyelvi, szakmódszertani továbbképző tanfolyamok, kurzusok 4-6 hetes költségeit is vállalhatja. Egyszer még egy hosszabb tengerjáró kirándulásra is elment.

12 Ezen az úton ismerkedik össze a szintén nyíregyházi Gaizler orvos-házaspárral. Az asszony, dr. Csegezy Noémi a helyi nőmozgalom főszervezője, lelke, mozgatója. így kapcsolódik be Margit is, levelezője lesz a Magyar Női Szemlének, ismeretsége szélesedik ebben a körben is. A helyi szervezet pénztárosa, de neki csak a nyilvántartást kell vezetnie, a tagdíjakat Gaizlerék ügyes inasa szedi be. Párhuzamosan vesz részt a megyei Bessenyei Kör irodalmi szakosztályának életében is. Előadásokat tart, cikke jelenik meg a Kör Szabolcsi Szemle című folyóiratában.

13 11 Talán ezzel függ össze, hogy hazaérkezése után már nincs hír egyházi vagy diákszövetségi kapcsolatairól. Hiába hívja új, pesti barátnője júniusban nem megy el Tahiba sem. (Lásd Pruzsinszky írma 1925. jún. 11-i levlapját.) Felszabadította magát önálló, magányos életre: ez a gondolat megannyi jegyzetében, repülőlapon, naplórészletben érlelődik, erősödik meg az idők folyamán. Dacosság, makacsság - gyakran használt szavai. Konok küldetéstudattal teljesíti, amit magára szabott: kizárólag a tanítás szolgálatát tartja fontosnak. Még akkor is, amikor 1925/26 őszén-telén egy hasonló korú költővel kerül „menyasszonyságba", de rendkívül gyorsan meg is szabadul udvarlójától. 1934-ben ilyen helyzetté „érlelődik" kapcsolata Zsigmond Ferenccel: néhány levél-forduló során innen is kiszabadítja magát, illetve kapcsolatukat transzformálja, beilleszti vállalt magány-rendszerébe: segíteni kell a neuraszténiás embert, le kell rónia háláját, hogy nevelte tanulmányait, növelte önbizalmát, a még másfél évtizedig folyó levelezésnek ez lesz az alaphangja, értelme. - Minka költészetét, személyét megismerve megerősödik vállalt szerepében, hiszen szinte azonos elvi és gyakorlati helyzetnek, esetnek minősíti életüket. 12 Rövidebb külföldi útjait nem számítva, hosszabb tanulmányi útjai a Füzetek 11:5. füzet összesítő glosszája szerint: 1926: Graz, 1928: Lipcse, 1929: Jena, Drezda, 1930: Bécs, 1931: München. Zsigmond Ferenc biztatására vett részt a Vulcanus nevű, 1300 turistát szállító 9 emeletes óceánjáróval az 1934. aug. 10-től 3 hétig tartó Dalmácia, Szicília, Málta, Tunisz, Andalúzia, Granada, a francia riviéra útvonalon, tartós megállókkal. (Részletes naplót vezet: a Füzetek II. sorozat 6. és 7. füzete ez utóbbiról szól.) 13 A Szabolcsi Szemlében: Granada, útleírás 1936: 2. sz. 38-45. — Czóbel Minka és a Nyírség 1941: 2-3. sz. 62-71. (Különnyomatként a „Szabolcsi Szemle Füzetei" sorozat 10. száma, 1941.) - Az irodalmi szakosztályban 1941 tavaszán tartott előadásáról (Czóbel Minka művészetéről), a helyi lap háromhasábos ismertetést közölt a Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap 1941. máj. 13-i számában.