Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Margócsy József: Kis Margit élete és munkássága (Czóbel Minka életrajzírója)

műveletlenséget eláruló társalkodókból. Magányosan keresi életének értelmét, olvasmányaiból figyeli a hasonlónak látott párhuzamos sorsokat és egyre gyakrabban versekben igyekszik saját magát megnyugtatni, kifejezni. Minka 35 éves, amikor bátyjának, sógorának társaságában megismerkedik Justh Zsigmonddal (1863-1894),

1 aki ellátja a kor legjobb francia, orosz irodalom műveivel. Olvassa Minka verseit: biztatja őt a tanulásra, folytatásra. Ennek hamarosan eredménye, hogy Minka olyan verseket ír, új formákban is, amelyek az 1890-es évek végén is újdonság számba mennek - Ady fellépése előtt. Justh hatásos szellemi befolyása, jótékony hatása azonban megszakad korai halálával, 1894-ben. Minka sikerei még néhány évig tartanak, 1910 után azonban csak egy kötete jelenik meg, különben szinte csak az elnyert Petőfi társasági tagság révén jut közönség elé. Ilyenre kerül sor 1936 tavaszán: ekkor81 évesen - az ülés programja szerint bemutatja öt versét, amelyeken a közönség váratlan frissességet, modern hangvételt fedez fel.

4 2. Az Akadémia épületében ünneplő közönség egyik tagja Zsigmond Ferenc, aki 1883-ban született Kunhegyesen. Magyar-latin szakos tanár: 1922 óta a debreceni ref. gimnáziumban és kollégiumban tanít, egyetemi magántanár. Sokoldalú, fáradhatatlan kutatója nemcsak Jókainak, akiről monográfiát adott ki, s ez akadémiai levelező tagságot hozott neki, hanem kortársakról (így Adyról is) gyakran előad, publikál, innen a népszerűsége Debrecen kulturális életében. 1923-ban vizsgázik nála egy Kis Margit nevű szorgalmas, jól felkészült gólya, akinek indexében felfedezi, hogy a lány ugyancsak kunhegyesi, 20 évvel későbbi születésű, mint ő. Rögtön felkarolja, folyamatosan találkoznak, Zsigmond tanácsokkal, olvasnivalóval elégíti ki Margit tájékozódási vágyát. A tanár elegáns, jó megjelenésű, figyelemre méltó jelenség; azt pletykálják róla, hogy egy leány szívesen lett volna felesége, de kellő viszonzást nem talált, ezért öngyilkos lett. Innen eredeztetik a tudós tanár visszavonuló, emberkerülő magatartását, neuraszténiáját. És - nem alaptalanul - üldözési mániáját is, hiszen az egyetem magyar irodalmi tanszékvezetője, Pap Károly (1872-1954) féltékenyen őrzi csekély tekintélyét. Csak régi irodalommal foglalkozik, nem érdeklik a kortárs írók és óvja vizsgázóit Zsigmond hatásától: intrikál ellene, féltékeny rá. Zsigmond ezért is kéri 51 éves korában nyugdíjaztatását, Budapestre költözik, csak néhány szakmabeli barátjával érintkezik. Velük kerül el a Petőfi Társaság ülésére, Minka szereplésekor, majd Kéky Lajossal, Vajthó Lászlóval alaposan megbeszélik a hallottakat. Zsigmond erről hamarosan beszámol levelező földijének, Kis Margitnak, ki akkor már Nyíregyházán tanít. 3 Vö. Justh Zsigmond és Czóbel Minka. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tudományos közleményei. Az Irodalom és Nyelvtudomány D/11, sz. kötetében. Nyíregyháza, 1987, 53-62. 4 Minka naplójából: 1936. április 4. „ Virágvasárnap, mise, áldozás, átöltözés, taxin az Akadémiába. Beszélek Havas-, W, Bán-, Szathmáryval, majd jön Pékár. Elhelyezkedünk. Szerencsésen deklamálok... Este taxival a József körúti Bendel étterembe, már ott Havas, Szathmáry, majd jönnek többen. Leülünk vacsorázni. Végre jön Pékár, dikciót mond rám... 10 óra után megyünk haza, Pékár visz egy taxiig." (SZSZBML,: XIII. 2. S-doboz, 22. pallium.) - NB Pékár Gyula (1867-1937) 1891-ben, Minkával egy időben lesz prózaíróként ismerős az irodalmi életben, annak idején gyakran találkoznak Istvánék kastélyában Justh, Mednyánszky, Vay Péter társaságában. 1920 óta a Petőfi Társaság elnökeként mindig nagy tisztelettel fogadja, üdvözli a Társaságban megjelenő Minkát.