Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Margócsy József: Kis Margit élete és munkássága (Czóbel Minka életrajzírója)

műveletlenséget eláruló társalkodókból. Magányosan keresi életének értelmét, olvasmá­nyaiból figyeli a hasonlónak látott párhuzamos sorsokat és egyre gyakrabban versekben igyekszik saját magát megnyugtatni, kifejezni. Minka 35 éves, amikor bátyjának, sógorának társaságában megismerkedik Justh Zsigmonddal (1863-1894), 1 aki ellátja a kor legjobb francia, orosz irodalom műveivel. Olvassa Minka verseit: biztatja őt a tanulásra, folytatásra. Ennek hamarosan eredménye, hogy Minka olyan verseket ír, új formákban is, amelyek az 1890-es évek végén is újdon­ság számba mennek - Ady fellépése előtt. Justh hatásos szellemi befolyása, jótékony ha­tása azonban megszakad korai halálával, 1894-ben. Minka sikerei még néhány évig tar­tanak, 1910 után azonban csak egy kötete jelenik meg, különben szinte csak az elnyert Petőfi társasági tagság révén jut közönség elé. Ilyenre kerül sor 1936 tavaszán: ekkor­81 évesen - az ülés programja szerint bemutatja öt versét, amelyeken a közönség várat­lan frissességet, modern hangvételt fedez fel. 4 2. Az Akadémia épületében ünneplő közönség egyik tagja Zsigmond Ferenc, aki 1883-ban született Kunhegyesen. Magyar-latin szakos tanár: 1922 óta a debreceni ref. gimnáziumban és kollégiumban tanít, egyetemi magántanár. Sokoldalú, fáradhatatlan kutatója nemcsak Jókainak, akiről monográfiát adott ki, s ez akadémiai levelező tagsá­got hozott neki, hanem kortársakról (így Adyról is) gyakran előad, publikál, innen a nép­szerűsége Debrecen kulturális életében. 1923-ban vizsgázik nála egy Kis Margit nevű szorgalmas, jól felkészült gólya, akinek indexében felfedezi, hogy a lány ugyancsak kunhegyesi, 20 évvel későbbi születésű, mint ő. Rögtön felkarolja, folyamatosan talál­koznak, Zsigmond tanácsokkal, olvasnivalóval elégíti ki Margit tájékozódási vágyát. A tanár elegáns, jó megjelenésű, figyelemre méltó jelenség; azt pletykálják róla, hogy egy leány szívesen lett volna felesége, de kellő viszonzást nem talált, ezért öngyilkos lett. Innen eredeztetik a tudós tanár visszavonuló, emberkerülő magatartását, neuraszténiáját. És - nem alaptalanul - üldözési mániáját is, hiszen az egyetem magyar irodalmi tanszék­vezetője, Pap Károly (1872-1954) féltékenyen őrzi csekély tekintélyét. Csak régi iro­dalommal foglalkozik, nem érdeklik a kortárs írók és óvja vizsgázóit Zsigmond hatá­sától: intrikál ellene, féltékeny rá. Zsigmond ezért is kéri 51 éves korában nyugdíjazta­tását, Budapestre költözik, csak néhány szakmabeli barátjával érintkezik. Velük kerül el a Petőfi Társaság ülésére, Minka szereplésekor, majd Kéky Lajossal, Vajthó Lászlóval alaposan megbeszélik a hallottakat. Zsigmond erről hamarosan beszámol levelező földi­jének, Kis Margitnak, ki akkor már Nyíregyházán tanít. 3 Vö. Justh Zsigmond és Czóbel Minka. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tudományos közleményei. Az Irodalom és Nyelvtudomány D/11, sz. kötetében. Nyíregyháza, 1987, 53-62. 4 Minka naplójából: 1936. április 4. „ Virágvasárnap, mise, áldozás, átöltözés, taxin az Akadé­miába. Beszélek Havas-, W, Bán-, Szathmáryval, majd jön Pékár. Elhelyezkedünk. Szerencsésen deklamálok... Este taxival a József körúti Bendel étterembe, már ott Havas, Szathmáry, majd jönnek többen. Leülünk vacsorázni. Végre jön Pékár, dikciót mond rám... 10 óra után megyünk haza, Pékár visz egy taxiig." (SZSZBML,: XIII. 2. S-doboz, 22. pallium.) - NB Pékár Gyula (1867-1937) 1891-ben, Minkával egy időben lesz prózaíróként ismerős az irodalmi életben, an­nak idején gyakran találkoznak Istvánék kastélyában Justh, Mednyánszky, Vay Péter társaságá­ban. 1920 óta a Petőfi Társaság elnökeként mindig nagy tisztelettel fogadja, üdvözli a Társaság­ban megjelenő Minkát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom