Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Udvari István: Adalékok Sztripszky Hiador pályakezdéséhez (Nagyszombati levéltári források alapján)

Galiciában már 1837 ben megjelent Saskevics Markián „Ruszalka Dnyisztrovája" tiszta népnyelven írott rutén almanachja; Magyarországon pedig csak egy Kalendáriumocskát sem látunk nyomtatva a magunk nyelvén - 1897-ben! Itt a huszadik század a küszöbön. Hogy fog bennünket az találni? Lesz e legalább nyoma a törekvésnek, hogy uj útra térjünk, kigázoljunk abból a szerencsétlen mocsárból, melyet rosszakaróink és saját magunk készítettünk magunknak? Lesz e ember, rutén férfiú, aki megkezdi e nemes munkát, mely önmagának jó tudatot, népének boldogságot, az államnak pedig anyagi hasznot szerez ? Minden országban az átalakulás mozgalmát a fiatalság indította meg, ifjú erővel, fiatal bátorsággal és lelkesedéssel. Talán akad a mi fiatalságunk közt is olyan, a ki beösmeri, hogy tízszer jobb hazafiak leszünk, ha polgártársainknak kenyeret adunk a koldusbot helyett kezébe; százszor hazafiasabb nemzetiség leszünk, s nem olyan talmi, mint most, ha fölvilágosítjuk a tömeget, ha visszatartjuk a hazai rögökön, mintha összetett kézzel, sopánkodva tovább is türnők, hogyan sülyed a magyarországi rutén paraszt az anyagi és szellemi pusztulás mocsarába; ezerszer nagyobb jót teszünk az államnak és önmagunknak ha szalmaszál helyett, (mint a mai Nauka), a megmentésére, erős csáklyával iparkodnánk őt abból a pocsolyából kihúzni, melybe előbb-utóbb magával ránt bennünket is, intelligens elemét ennek a szerencsétlen, sokat nélkülöző, jó napot sohsem látott, mindenkitől elhagyott, de azért jó hazafias érzelmű népnek, a magyarországi ruszén népnek.