Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Írások és emberek - Udvari István: Adalékok Sztripszky Hiador pályakezdéséhez (Nagyszombati levéltári források alapján)
az elkészítésre első lépés az irodalmi és történelmi egység, vallás, - tehát a muszka irodalmi nyelv átvétele. A többi aztán magától jön. így történt az a tótoknál, Galíciában a ruténeknél, aztán a bolgárok és szerbeknél. Hanem mindenüt akadtak éber emberek, kik észrevették a hibát s most megfordítva a helyes irányban haladtak: megtagadták a muszkával való közösséget, külön saját nemzeti életet kívánva maguknak. Ehhez pedig az első lépés: külön irodalmi nyelv teremtése. Honan vegyék? Az abszolút többségben levő parasztok nyelvét a szükséghez képest kiművelve irodalmi nyelvül, tehát szellemi és nemzeti külön életük alapjául a saját nyelvüket fogadták el. Ezt megtették már a csehek, tótok, horvátok, szerbek, bolgárok és a galíciai rutének. Csak két hely van még, hol ez nem történt meg, mind a két helyen a muszka befolyás következtében: egyik a 19 milliónyi Ukraina, magában Oroszországban, a másik pedig Magyarországon, a mi ruténjeinknél. Hasonlítsuk össze a különböző szláv népek mai állapotát közgazdasági, irodalmi, társadaloméleti tekintetben a magyar rutének állapotával ugyanazon pontokban: mily órfás különbség?! Vegyük csak legközelebbi rokonainkat: galíciai testvéreinket. Itt sincs ugyan Eldorádó, mert hiszen baj mindenütt van; de legaláb a törekvést, a jó szándékot látni a baj orvoslására, melynek egyedüli eszköze a tudomány, a fölvilágositás. A fölvilágositás pedig csak saját nyelvén való tanítással lévén eszközölhető. Galíciában 1873-ban kidobták a pokol fenekére a hivatalokból, iskolákból, irodalomból a szerencsétlen muszka nyelvet, mely itt a közvetlen szomszédság folytán mai napig is virul, (bár csak virágokat, de gyümölcsöt nem terem), átalánosan behozták a közönséges paraszt rutén nyelvet, ezen irják a hírlapokat, tankönyveket, a tudományos foliántokat, azon a nyelven, melyet úr és paraszt egyformán beszél és ért. Mi lett ennek a következménye! Mondok egy pár adatot. Galíciában van a ruténeknek: a lembergi egyetemen 8 tanszékük, 5 rutén nyelvű 8 osztályú gimnáziumjuk, 2500 kitűnően felszerelt népiskolájuk, 19 napi és heti lapjuk, a tudomány minden ágát művelő Sevcsenko irod(almi) társulatuk, 7 művelődésterjesztő egyesületük, 37 különféle (dal, műsor) egyesületük, 3 színtársulatuk, Lembergben állandó színházuk, vannak orvosaik, ügyvédeik, tanáraik, mérnökeik, jó papjaik, van képzett iparos osztályuk, felbámulnál, ha látnád rendes havi estélyeiket; ezek a suszterek, asztalosok különbül néznek ki és forognak a táncteremben, beszélnek a szónoktribünön, mint akárhány magyar intelligens ember:); van irodalmuk, kitűnő termékekkel, melyeket európai nyelvekre fordítgatni érdemesnek tartanak; van 1800 népolvasó körük, minden faluban ugy szólván, s nem kocsmázni járnak vasárnap, mint Magyarországon, hanem tanulni; van 360 községi magtárjuk, 490 fillérbankjuk, nem szorulnak a zsidó 200 % os jószívűségére. Szóval a paraszt osztály eléggé művelt, az uri osztály a korral együtt jár. Es ez azért, mert az ur itt ugy beszél, azon a nyelven, amelyiken a paraszti És váljon mi van minálunk, a magyar ruténeknél? Jó semmi, de semmi; rossz ijesztő mértékben sok. Az intelligencia maga sem tudja, mi: rutén e, orosz e, magyar e? Nem tudja, melyik a háromból az ő nyelve. Nem dolgozik semmit népe érdekében, a nép nyelvén, hanem megy szolgálatát felajánlani Bpestre, mint Romanec 45 , a Kárpáti Lapok 45 Romanecz Aladár szerkesztő Vö. Mayer Mária: Kárpátukrán (ruszin) politikai és társadalmi törekvések. (1860-1910). Bp., 1977. 225.
