Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Írások és emberek - Udvari István: Adalékok Sztripszky Hiador pályakezdéséhez (Nagyszombati levéltári források alapján)
FÜGGELÉK I. A levelet Sztripszky Hiador valószínűleg Sztripszky Konstantinhoz írta* Kedves öcsém! Nagyon óhajtanám kedves öcsém, ha összegyűjtened valamelyik nap ruszén 18 társaidat, (bizonyára vannak) lassan fölvilágosítanád, hogy ne féljenek, nem adják el azzal Magyarországot, ha ruszén könyveket fognak olvasni, megtanulják azt az igazi ruszén nyelvet, melyet 22 milliónyi nép beszél három ország közt fölosztva. Az alap, melyet 1837ben M. Saskevics 19 a nép nyelvének irodalmivá emelésekor vett, ez volt: egész tömegében a nép szavaival írni, amely szók pedig hiányoznak (: terminus technikusok stb, a mi nem is lehet a parasztbeszédben, minthogy nincs rá szüksége a parasztnak, nincs rá szava pl. eszmény stb.) azt kiképezni, vagy kölcsön venni bármelyik szláv néptől, csak a muszkától ne. Főcél: bebizonyítani, hogy a kisorosz nyelv, más, mint a nagyorosz 20 . S azóta oly szépen kifejlődött ez a nyelv, hogy tekintélyt vivott ki magának az összes szláv népek között, természetesen a muszkát leszámítva. A kisorosz irodalom tulajdonképen 1798-ben indult meg pozitive: Kotlyárevszky 21 tiszta ukrainai rutén nyelven megirta az Eneis paródiáját s azóta számtalan kiváló férfiút számlál a kisorosz irodalomtörténet, kik közül néhányat fölsorolok: Sevcsenko 22 , Marko Vovcsok 23 , Fegykovics 24 , Csájcsenko, Rudánszky 25 , Ivan Franko 26 , (: a legelső költő, regény és drámairó most) Karpenko Sztripszky Konstantin a két világháború között a munkácsi orosz tannyelvű gimnázium tanára és igazgatója is volt. Nem csatlakozott az ukrainofd irányzathoz, hanem a russzofil nyelvi, művelődési irányzat zászlóvivője lett. 18 Ruszén = ruszin 19 Saskevics Markiján (1811-1843) galíciai ukrán költő. Alapítója és szerzője volt a Budán 1837ben megjelent ukrán népnyelvű Ruszalka Dnyisztrovaja c. almanachnak. Vö. Világirodalmi Lexikon (a továbbiakban VIL) 12. k. 544-545. 20 Az orosz tudományos akadémia 1905-ben hozott határozatot arról, hogy a kisorosz (=ukrán) nyelv önálló szláv nyelvnek tekintendő. 21 Kotljarevszkij Ivan (1769-1838) Vö. VIL 6. k. 616. 22 Sevcsenko Tarasz (1814-1861) ukrán költő. Vö. VIL. 12.k. 810-812. Sztripszky Hiador számos költeményét lefordította. Vö. Udvari István: Adalékok Sztripszky Hiador műfordítói tevékenységéhez. Könyv és Könyvtár XXI. Debrecen, 1999. 23 Vovcsok Marko (1833-1907) ukrán és orosz nyelven alkotó írónő. Vö. VIL 17. k. 283-284. 24 Fegykovics Oszip Jurij (1834-1888) bukovinai ukrán költő, író. Vö. VIL 3. k. 62. 25 Rudanszkij Sztepan (1834-1873) ukrán költő. Vö. VIL 12. k. 258. Sztripszky több költeményét tolmácsolta magyar nyelven. 26 Franko Iván (1856-1916) ukrán költő, író, irodalomtörténész. Vö. VIL 3. k. 329-330. Sztripszky Hiador egy kötetnyi elbeszélését magyar nyelvre fordította. Vö. Ivan Franko: A veres zsidófiú története. Bp., 1916.
