Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Írások és emberek - Fekete Zoltán: Fémpénzek Európában
védnöksége alatt áll, de 62 050 km 2 területe van. Ezen államalakulatok jogállásukat tekintve más-más sajátossággal rendelkeznek és ezt igyekeztem az államforma kategória megjelöléssel érzékeltetni. A teljesség igénye nélkül a jellemzőik alapján egy anyaország védnöksége alatt állnak, önkormányzattal rendelkeznek és olyan autonóm államok, mely alapján megilleti őket a pénzkibocsátás joga is. Ilyenek pl.: — Alandi Autonóm Állam Finnország védnöksége alatt; — Alderney Korona Állam Nagy-Britannia védnöksége alatt; — Athos Görögország védnöksége alatt; — Azori-Szigetek Portugália védnöksége alatt; — Ferörer-Szigetek Dánia autonóm tartomány. A fentiekből eredően indokolt az állam fogalmának meghatározása. Az állam: meghatározott területen (államterület) élő emberek történetileg kialakult tartós és szervezett közössége. Olyan viszonylagos önállósággal és állami szuverenitással rendelkező társadalmi szervezet, amely a közösség felett főhatalmat gyakorol. Minden államnak van célja, mely lényegét meghatározza. Az államcél: az állam által elismert feladatok, kinyilvánított vagy valóságban követett célkitűzések összessége, amelyek az állam legitimációját alapozzák meg. Az államcél történelmileg meghatározott, így szerepelhetnek az államcélok között vallási (Athos szerzetesi köztársaság), vagy erkölcsi követelmények (Szuverén Máltai Lovagrend), gazdasági (Spicbergen Oroszország védnöksége alatt meteorológiai állomás), vagy kulturális események, kollektivista vagy idealista érdekek. Az államcélokat az államhatalmat gyakorló központ állapítja meg, vagy a politikai pártok programjaikban rögzítik. A görög városállamok kora óta az államcél mind az államtudományban, mind az állami gyakorlatban évszázadokon át a „legjobb állam" kérdésével összekapcsolva jelentkezett. Az újkori társadalomtudományban az államcélok megalapozása többnyire empirikus módszerrel történik. Ha egy közösség kinyilvánítja állami mivoltát, akkor felmerül az államnak mások által történő elismerése iránti igény. Az államelismerés olyan egyoldalú aktus, amellyel az adott állam kifejezésre juttatja, hogy az újonnan létrejött állam fennállását tudomásul vette, s vele meghatározott terjedelmű kapcsolatot kíván létesíteni. A nemzetközi jog szerint nincs az új állam elismerésére általános kötelezettség. így ebben az államok külpolitikai érdekeiknek megfelelően, rendszerint egymástól eltérő időpontban döntenek. Az állam nemzetközi jogalanyisága független az elismeréstől. Ennek a kérdésnek időszerűségét igazolom az 1978-ban létrejött Észak-Ciprus Köztársaság, vagy a 2000ben önálló pénzt is kibocsátó Moldáv Dnyeperentúli Köztársaság létével, mely államok elismertsége igen szegényes más államok által. Az európai országok a közös pénz reményében már a XIX. században összefogtak és létrehozták az Európai Latin EremunióX. A Latin Éremunió (Convention Monétaire fr.): Belgium, Franciaország, Olaszország és Svájc által 1865. december 23-án Párizsban megkötött egyezmény. A szerződést aláíró államok megállapodtak abban, hogy aranyés ezüstérmeiket az 1803. március 28-i francia éremtörvény alapján verik. Megállapították az egyes tagországok által verhető pénzmennyiséget, továbbá azokat a feltételeket,
