Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Írások és emberek - Szászi Ferenc: Adatok Szabolcs-Szatmár megye lakosságának Magyarországon és megyén belüli vándorlásához
A nagymértékű polgári lakosságcsökkenés Magyarországon és a vizsgált közigazgatás területén 1944 április-májusában, a zsidó lakosság deportálásával, ill. korábbi menekülésével kezdődött. A trianoni Magyarországon a zsidó lakosság (az izraelita vallásúak) száma 1920-ban 473 329 fő volt. (Ez a létszám 1930-ra 444 552-re csökkent.) Az 1940-es évek elején a visszacsatolásokkal megnagyobbodott ország területén a zsidó származású keresztyén vallásúakkal együtt 784 700 zsidó ember került Magyarországon közvetlenül veszélybe." Az izraelita vallásúak (a vallásában megmaradt, nem kikeresztelkedett zsidó lakosság) száma 1930-ban Szabolcs és Ung megyében 25 737 fő, Szatmár-Ugocsa megyében pedig 9281 fő volt. A szabolcs-szatmári területen lévő 35 018 emberből az 1941. évi népszámlálás szerint 32 029 (5,8 %) maradt a megyében. Ezt a számot megnövelte Nagy Ferenc szerint - 494 keresztyén hitre tért személy. Az 1949-ben számbavett zsidó vallásúak száma a holokaust miatt 3822 főre (0,6 %) csökkent. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye izraelita vallású lakosságának tehát 28 207 személy volt a kiszámítható vesztesége. Ezt a számot ugyan csökkentheti vagy növelheti a kivándorlók, a visszavándorlók, vagy az ország más megyéibe, városaiba, főleg Budapestre letelepülők vagy a megyébe betelepülők száma „ a borzalmak legdöbbenetesebb bizonyítéka " azonban a kiszámított végeredmény. 16 Nyíregyházán 1930-ban az izraelita vallású lakosság száma 5134 volt, 1941-ben a népszámlálási statisztika - valószínűleg a menekülésszerű kivándorlás miatt - 4993 (8,14 %) embert vett számba. A 141 fős kiszámított csökkenésnél a valóságban lényegesen több lehetett a veszteség, mivel a statisztika nem számol a 30-as években még a zsidó lakosság körében is magas természetes szaporodással. A kb. 5000 fős zsidó lakosságból - a szörnyűségek után - az 1949. évi népszámlálási statisztika 932 (0,17 %) Nyíregyházán megmaradó, haza érkező túlélőt rögzít. Vagyis a megye székhelyén legalább 4000 fős veszteséggel kell számolni a zsidó lakosság körében az 1941^18 közötti években. 17 Becslések szerint Nyíregyháza lakosságából kb. 1000 ember vesztette életét a bombázások során. 1944. november 2-án - a béke harmadik napján az ideiglenes városi tanácsnak 1944. október 31-én közzétett reménykeltő kiáltványát semmibe véve - a szovjet csapatok katonái a város teljes területéről, válogatás nélkül kb. 2000 embert fogdostak össze és 15 Az 1941. évi népszámlálás 3. Összefoglaló adatok. Bp., 1978. 88.; - 1949. évi népszámlálás. Vallási adatok településenként. Bp., 1995.; - Szászi Ferenc: Kivándorlás Szabolcs megyéből a két világháború között (1920-1941). Nyíregyháza, 1992. 48-53. 16 Nagy Ferenc: Holocaust Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 1994/2. (a továbbiakban Nagy, 1994.) 175.; - Az 1930. évi népszámlálás I. rész. Demográfiai adatok. Bp., 1932. 192-203.; - Az 1941. évi népszámlálás 2. Demográfiai adatok községek szerint. 268.; - KSH 1949. évi népszámlálási vallási adatok településenként. Bp., 1995. 17 Az 1930. évi népszámlálás I. Demográfiai adatok. 192-203.; - Az 1941. évi népszámlálás 2. Demográfiai adatok községek szerint. 261-269.; - Az 1949. évi népszámlálás. Vallási adatok településenként. Bp., 1995. 17, 87, 91.; - Vö. Nagy, 1994. 175.
