Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Szászi Ferenc: Adatok Szabolcs-Szatmár megye lakosságának Magyarországon és megyén belüli vándorlásához

de a 15,6 %-os mutatóval a 30-as években is megtartotta vezető helyét a közigazgatási egységek között. Szabolcs megyét a természetes szaporodásban Szatmár követte 15,0 %-os népességgyarapodással. Az 1941. évi népszámlálás előzetes eredményei alapján kitűnik, hogy csaknem minden vármegyének veszteséges volt a vándorlási mérlege. A lakossághoz viszonyítva százalékban - legnagyobb volt a veszteség Abaúj-Torna (-9,7%), Bereg (-8,7), Szatmár (-7,8%) és Szabolcs megyében (-5,9 %). Ez utóbbi megyében 1931. január 31 -étől 1941. január 31-ig a természetes szaporodás útján 60 988 emberrel növekedett volna a lakosság létszáma. A tényleges növekedés azonban 23 198 fővel kevesebb, csupán 37 790 fő volt. A vármegyék közül csak Pest, Esztergom, Komárom, Győr és Veszprém területein volt pozitív vándorlási eredmény. Ezekben a megyékben a népesség növekedését, a főváros fejlődését külön kiemelve, az ipar és a bányászat fejlődése magyarázza. A nagy létszámú és arányú veszteség ellenére Szabolcs megye tényleges növekedése az 1939. évi összeírás szerint évi átlagban 0,9 %, míg ez a mutató országosan 0,53 %, az Alföldön 0,69 és a vármegyékben 0,41 % volt. Figyelmet érdemel azonban, hogy a megyének e 0,9 %-os népnövekedése mellett Nyíregyháza lakossága 1,4 %-os, Nyírbátoré 1,53 %-os, Újfehértóé 1,2 %-os gyarapodást mutat.

6 A felhozott statisztikai adatok azt mutatják - mint említettük -, hogy Szabolcs megye 1880 és 1890 között a magas természetes szaporodás mellett is kb. 2350 fővel több embert fogadott be, mint amennyivel gyarapította más megyék és városok lakosságát. 1890-től kezdve azonban Szatmár és Bereg megyéhez hasonlóan a természetes szaporodás egy részével a történeti Magyarország egyéb területeinek vagy a kivándorlásnak adózott. Szabolcs megye lakossága 1880-tól 1920-ig 119 675 emberrel növekedett. Szatmárban 1880-tól 1910-ig 103 540 fővel, Beregben pedig 83 234 lélekkel nőtt a népesség száma. A három megye alkotta megadott régióban 30, illetve 40 év alatt a lakosság kerekszámban 306 000 lélekkel gyarapodott. Mindezt elsősorban a Szabolcs megyei rendkívül magas természetes szaporodás tette lehetővé. A régióban a lakosság száma természetes szaporodás útján csaknem 384 000 fővel növekedett volna. Ebből a lélekszámból azonban kb. 76 290 személy (19,2 %) a régión kívül, elsősorban Budapesten és a régióhoz közel fekvő városokban keresett megélhetést. Ezen kívül Szabolcs megye 1868-tól az első világháborúig - kutatásaink szerint kb. 32-42 000 embert veszített az Amerikába irányuló kivándorlással. Az első világháború után a trianoni határon belül létrehozott két megyében a természetes szaporodással további kb. / 74 000fővel növekedett volna az itt élő népesség, de a foglalkoztatási, a megélhetési lehetőségek hiánya újabb 53 000 embert mozdított el lakóhelyéről. A felsorolt veszteségeken kívül - kutatásaink szerint - Szabolcs és Ung megyéből a 20-as években Amerikába és az európai államokba összesen 12-13 000 ember vándorolt ki. A 30-as években pedig kb. 3000 fő lehetett a politikai indítékú kivándorlók, menekülők száma. Az összes kivándorlóból a II. világháborúig kb. 3000 ember tért 6 Thirring Lajos: Az 1941. évi népszámlálás előzetes eredményei. Magyar Statisztikai Szemle (MSSz) 1941.3-4. (a továbbiakban Thirring, 1941.) 167.;-MSKÚj sorozat. 114. k. Bp., 1971. 235.