Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Kujbusné Mecsei Éva: Időjárási adatok a XIX. század eleji Nyíregyházáról

1845 Az időjárás mivolta. Az ez évi időjárás nem volt a legkedvezőbb. A tavasz inkább száraz volt, mint nedves. Az egész aratás felettébb esős, úgyhogy sok már learatott vagy keresztekben lévő termés is megrothadt és a mezőn odaveszett. Minek következtében már augusztus 16-án a gabona ára 7, a búzának 9, az árpának 5 forint 30 krajcár, a zabnak 4 forintra rúgott, holott aratás előtt a gabona csak 2 forint 30 váltókrajcáron kelt. A termés azonkívül is nagyon szűk volt, s beállt a drágaság és nyomorúság, melyet még az is segített elő, hogy a burgonya még a földben nagyobbadán elrothadt, vagy mely épen jött ki a földből, a vermekben szinte elrothadt és haszonvehetetlenné lett. A szüret is szűk volt, mert egy nyilas szőlőben nem termett annyi se, mennyi csak középszerű évben fél nyilasban szokott teremni. A bor pedig savanyú és gyenge volt/

8 Az iskolai év vége felé oly nedves idő állott be, hogy nem múlt el egy nap, hogy legalább 2-3 záporeső ne esett volna, de volt rá eset, hogy három nap, három éjjel szakadatlanul ömlött az eső... Nagy szerencse volt, hogy azután folytonosan száraz, derült idők jártak egész késő őszig, s így az esőzések folytán megdűlt gabonákból sikerült, hacsak egy részét is megmenteni, de bizony a nagyobb rész, kivált az aljasabb fekvésű kövérebb földeken végképp lerohadt, s így ez határozottan rossz esztendő volt a mezei gazdákra.

59 1846 Kora tavasz. Nyíregyházán április l-jén már a kajszinbarack virított, a lugason látszottak a szőlőlevélkék, s 15-én egy garasnál is nagyobbak voltak. Május 25-én virított a szőlő, a szántás-vetés pedig még februárban kezdődött. Dér. Május 2-án nagy dér lévén, a szőlőkben, gyümölcsfákban és vetésekben nagy kárt okozott, amiért kivált az élet egész éven át drága volt. Nevezetesen október, midőn legolcsóbb az élet, a gabonának köbli 16 Vft-on, a búzának pedig 24 forinton kelt. Rendkívüli szárazság környékünkben. Ugyanis Húsvéttól, azaz április 12-től június 24-ig teljességgel semmi eső nem esett. Június 24-től július 18-ig kevés, de július 28-án országos esővel vigasztalt meg bennünket az isteni gondviselése. Eddig folyvást tartó igen erős szelek és amellett nagy forróság járt nappal, mire a legelő, a kerti vetemények és vetések, kivévén az őszieket, végképpen kiszáradtak. Ezek is csak azért maradtak meg épen, mert éjjelenként csendes és harmatos időjárás valamennyire enyhítette azokat. Szüret. Az minálunk kezdődött szeptember 28-án és ugyanazon héten be is végződött. .. A szüreti időjárás csaknem nyári napokhoz hasonlított, s azért azt oly hamar és vígan bevégeztük.

60 Uo. 143-144., 151-152. „Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak...". Visszaemlékezések 1830-1861. Szerk. Forrai Ibolya. Bp., 1998. 48^19. Galambos - Kujbusné, 1998/2. 152-153.