Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Dudás László: A katonák és a görög katolikus egyház kapcsolata a XVIII–XIX. század fordulóján

DUDÁS LÁSZLÓ A KATONÁK ÉS A GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ KAPCSOLATA A XVIII-XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁN A hajdúdorogi vagy alsó-szabolcsi föesperesi levéltár iratainak rendezése során nagy számban találtam olyan iratokat, amelyek a görög katolikus egyház és a katonák kapcsolatára utaltak. Ezen iratok nagy többsége a francia-porosz, porosz-osztrák és a napóleoni háborúk időszakában keletkezett. Érdekes és tanulságos ezeknek az időknek a történéseit egy föesperesi levéltárban fellelhető dokumentumokon keresztül szemlélni. Előadásomban azokat a területeket érintem, ahol a katonák élete és az egyház szolgálata találkozott egymással. Corbelli tábornok és a Máriapócsi kegykép kapcsolata Mielőtt az előadás címében jelzett időszakra rátérnék, hadd emlékezzek meg a magyar görög katolikusok számára oly kedves máriapócsi könnyező Szűz kegyképének csodája kapcsán egy katonáról, Corbelli tábornokról. O a XVII. század végén a Nagykállóban állomásozó császári csapatok generálisa volt. A csoda hírére Pócsra ment, hogy megbizonyosodjon arról, hogy valóban csodás könnyezésről van-e szó? A csodáról egyértelműen megbizonyosodván így tett vallomást: „Én Corbelli János András, Császári és királyi Felsége kamarása, a hadsereg parancsnoka, az Észak-Magyarországi és Erdélyi hadsereg generálisa, keresztény hittel és felséges Császáromnak tartozó esküvel adom tudtára mindenkinek, hogy a pócsi ruthén templomban levő Boldogságos Szűz Máriáról festett kép könnyeket hullatott, bizonyítom. Ennek látására és megtekintésére sok katonámmal együtt magam is eljöttem. Velem együtt jöttek Szabolcs vármegye tisztviselői. Vallom továbbá, hogy láttam a Boldogságos Szűz Mária képének könnyhullatás át, mely főleg a szentmise Urfelmutatása idején bőségesebben pergett a kép szeméből. Utána saját kezemmel itattam föl a lepergő könnycseppeket egy tiszta, fehér gyolcskendővel, amelyen valóban meglátszottak a könnycseppek nedves nyomai. Ezek után, félretéve minden aggályt elrendeltem, hogy vegyék le helyéről a képet, és mindenkinek - úgy katolikusoknak mint a nem katolikusok - szeme láttára alaposan megvizsgáltam, és szemügyre vettem minden részletét, annak okául és bizonyítására, hogy valamiféle becsapás ne fordulhasson elő. Mindezek után semmiféle alapos kétely nem merült fel a kép könnyezésének valódisága, igaz volta ellen. Mindezek történtek december 8-án, a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén. Melynek hiteléül, elmém teljes tudatában, kiadtam jelen nyilatkozatomat, aláírásommal és megerősítve. Kelt Tokajban, 1697. január l-jén. gróf Corbelli. "

1 1 Egri Érseki Levéltár Archívum Vetus 1800., Budapesti Egyetemi Könyvtár, Hevenesi Gyűjtemény, XLI. 413.