Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Valuch Tibor: Változás és folytonosság a magyar társadalomban a XX. század második felében

A második metszet a hatvanas évek közepe-vége. Ebben a periódusban tekinthető a legteljesebbnek az államosított társadalom. A magántulajdon szerepe a strukturálódás­ban elenyésző, ellenben a foglalkozási átrétegződés meghatározó. „Mindenki" állami al­kalmazott, és a fogyasztásbővülés formájában megjelenő felemás modernizáció hatásai még csak jelentételen mértékben érvényesülnek. A harmadik lehetséges időpont a nyolcvanas évek eleje. Ez a klasszikus Kádár-kor­szak társadalmi szerkezete, amelyben egyre jelentősebb mértékben érvényesül a duális­sá váló gazdaság társadalomrétegző szerepe, (a nyolcvanas évek utolsó harmadában becslések szerint az éves GDP negyede-harmada keletkezett a rejtett gazdaságban), a jö­vedelmi különbségek folyamatosan és gyorsuló mértékben növekednek, megkezdődik a (elő)vállalkozói réteg szerveződése, meghatározó mértékűvé válik a rejtett gazdaság szerepe a társadalmi csoportok átrendeződésében. Ez lényegét tekintve a gazdaságra korlátozódó polgárosodás kezdetének és kibontakozásának időszaka. A negyedik lehetséges metszet a kilencvenes évek közepe. Ekkor már tetten érhetők a rendszerváltás strukturális hatásai. A jövedelemtermelésre alkalmas tulajdon birtoklása vagy hiánya fokozatosan meghatározó rétegződési tényezővé vált, lezárult a tulajdon „újraosztása", gyökeresen átalakult a munkaerőpiac. Lényegében egy lassan posztin­dusztriálissá váló, de továbbra is felemásan polgárosodó társadalomszerkezet kialakulá­sának a periódusa a kilencvenes évtized, aminek első felében végbementek a meghatá­rozó átrendeződési folyamatok. Összegző megjegyzések E vázlatos áttekintés lezárásaként négy tényezőt szeretnék kiemelni: 1. A kommunista hatalomátvételt követő évtizedekben sohasem jött létre ún. szocia­lista társadalom. Ez legfeljebb csak a korszak politikusainak és ideológusainak a képze­letében létezett. A társadalmi rétegződés folyamatai a korszak során mindvégig igen sokrétűek, és erősen fragmentait társadalmi csoportok és rétegek kialakulását eredmé­nyezték. 2. A kontinuitás szerepe a társadalmi folyamatokban a közvélekedésben uralkodó né­zetekkel szemben igen jelentős. A magyar társadalom tagoltságára - a politikai indítta­tású átrendeződések ellenére is - a korábbi társadalomszerkezeti formák, mentalitások tartós hatást gyakoroltak. 3. A magánszféra szerepe - akár legális, akár illegális formáit vizsgáljuk - a koráb­ban feltételezettnél sokkal jelentősebb volt a magyar társadalomnak az elmúlt évtizedek­ben végbement szerkezeti változásaiban. 4. A huszadik század második felének társadalomszerkezeti leírására és értelmezésé­re széles körben alkalmazható, korszerű történeti struktúra-modell kidolgozásához to­vábbi szisztematikus alapkutatásokra van szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom