Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása

Mint láttuk nem ezzel volt a probléma. Hanem - most is, mint korábban már né­hányszor - kétféle egységes pártalakítási koncepció ütközött össze. Bethlen saját prog­ramja alapján - amelybe persze beépítette a Kisgazdapárt, a KNEP és a disszidensek legfontosabb programpontjait, de úgy, hogy azok kompromisszumára törekedett - a meglévő pártstruktúra felbomlasztását követelte a kormánypártoktól és így kívánt egy teljesen új pártot létrehozni. E koncepcióval szemben álltak Nagyatádi és hívei, a Kisgazdapárt liberális és agrár demokrata nézeteket valló szárnya. Ők nem akarták a Kisgazdapárt szervezeti keretei­nek felbomlasztását, hanem annak kormánypárttá bővítését ajánlották. Ezért hajlandók voltak a párt nevének és programjának kibővítésére. De a pártba csak azok belépését en­gedték volna, akik a párt és a miniszterelnök programját is elfogadták. A Kisgazdapárt kormánypárttá bővítése koncepció lehetővé tette e politikai erő együtt maradását és de­mokratikus törekvéseiért való további küzdelmüket. Ők - mint láttuk - nem voltak elé­gedettek Bethlen programjával és engedményeivel sem. A párt liberális agrár demok­ratái az alkotmányjogi törvények, az általános, titkos, községenkénti választójog, és a közigazgatás demokratizálását, illetve a vagyonváltság progresszív és a földreform gyorsabb végrehajtását követelték. Mindezek megvalósulása a konzervatív rendszer de­mokratizálását eredményezhette volna. A Kisgazdapárt kormánypárttá bővítése azonban nem felelt meg a KNEP képviselő­inek, mert így nekik abba kellett volna belépniük. Az nem felelt meg Bethlen és a konz­ervatív uralkodói körök érdekeinek sem. Ők ugyanis az egységes párt létrehozásával ép­pen Nagyatádi és híveinek háttérbe szorítását és meggyengítését szerették volna elérni. Ezt jól mutatja a november 30-a és december 2-a közötti akciójuk, amikor még Nagy­atádi és csoportja ellenzékbe szorításától sem riadtak vissza. A bécsi munkáslázadás azonban Horthyt arra késztette, hogy lebeszélte Bethlent e tervekről, aki ebben a hely­zetben saját kisebbségi egységes pártját sem tudta megalakítani. Bethlen és a konzerva­tív uralkodó körök tehát ebből a szempontból újabb vereséget szenvedtek el Nagyatádi­tól és csoportjától. A miniszterelnök kormányát újra a Kisgazdapárt, a KNEP és a disszi­densek ingatag koalíciója alapján kényszerült létrehozni. Az egységes párt létrehozásá­ról azonban nem mondott le véglegesen. Annak megalakítása azonban már egy újabb, izgalmas politikatörténeti szakasza a Kisgazdapárt történetének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom