Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása
Mint láttuk nem ezzel volt a probléma. Hanem - most is, mint korábban már néhányszor - kétféle egységes pártalakítási koncepció ütközött össze. Bethlen saját programja alapján - amelybe persze beépítette a Kisgazdapárt, a KNEP és a disszidensek legfontosabb programpontjait, de úgy, hogy azok kompromisszumára törekedett - a meglévő pártstruktúra felbomlasztását követelte a kormánypártoktól és így kívánt egy teljesen új pártot létrehozni. E koncepcióval szemben álltak Nagyatádi és hívei, a Kisgazdapárt liberális és agrár demokrata nézeteket valló szárnya. Ők nem akarták a Kisgazdapárt szervezeti kereteinek felbomlasztását, hanem annak kormánypárttá bővítését ajánlották. Ezért hajlandók voltak a párt nevének és programjának kibővítésére. De a pártba csak azok belépését engedték volna, akik a párt és a miniszterelnök programját is elfogadták. A Kisgazdapárt kormánypárttá bővítése koncepció lehetővé tette e politikai erő együtt maradását és demokratikus törekvéseiért való további küzdelmüket. Ők - mint láttuk - nem voltak elégedettek Bethlen programjával és engedményeivel sem. A párt liberális agrár demokratái az alkotmányjogi törvények, az általános, titkos, községenkénti választójog, és a közigazgatás demokratizálását, illetve a vagyonváltság progresszív és a földreform gyorsabb végrehajtását követelték. Mindezek megvalósulása a konzervatív rendszer demokratizálását eredményezhette volna. A Kisgazdapárt kormánypárttá bővítése azonban nem felelt meg a KNEP képviselőinek, mert így nekik abba kellett volna belépniük. Az nem felelt meg Bethlen és a konzervatív uralkodói körök érdekeinek sem. Ők ugyanis az egységes párt létrehozásával éppen Nagyatádi és híveinek háttérbe szorítását és meggyengítését szerették volna elérni. Ezt jól mutatja a november 30-a és december 2-a közötti akciójuk, amikor még Nagyatádi és csoportja ellenzékbe szorításától sem riadtak vissza. A bécsi munkáslázadás azonban Horthyt arra késztette, hogy lebeszélte Bethlent e tervekről, aki ebben a helyzetben saját kisebbségi egységes pártját sem tudta megalakítani. Bethlen és a konzervatív uralkodó körök tehát ebből a szempontból újabb vereséget szenvedtek el Nagyatáditól és csoportjától. A miniszterelnök kormányát újra a Kisgazdapárt, a KNEP és a disszidensek ingatag koalíciója alapján kényszerült létrehozni. Az egységes párt létrehozásáról azonban nem mondott le véglegesen. Annak megalakítása azonban már egy újabb, izgalmas politikatörténeti szakasza a Kisgazdapárt történetének.