Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása
Bethlen azonban e tervének megváltoztatására kényszerült. December 1-én, ugyanis Bécsben nagy munkástüntetések és utcai zavargások voltak. Ezek tiltakozások voltak a kenyér árának aznapi kétszeresre történt felemelése ellen. Harmincnégyről ugyanis hetvennégy koronára szökött fel a fekete kenyér ára, amikor a munkások havi fizetése csak 1000-2000 K. között mozgott. Valószínűleg ennek következtében Horthy 2-án délelőtt kétórás kihallgatáson fogadta Hencz Károlyt, aki ekkor Nagyatádi egyik bizalmi embere volt. Ő elmondta a kormányzónak, hogy szerinte „Nagyatádiéit nélkül lehetetlen létrehozni a kibontakozást, ezért az ajánlotta, hogy Bethlen igyekezzék megegyezni a Nagyatádi-csoporttal. " A kormányzó egyetértett Hencz javaslatával. A Világ szerint e megfontolások eredménye lett, hogy a miniszterelnök újból felvette az érintkezést a „ kisgazdapárt baloldali részével. " Bethlen 2-án felajánlotta Mayer Jánosnak a földművelésügyi tárcát - valószínűleg azzal a feltétellel -, ha a párt Nagyatádi-csoportja megváltoztatja véleményét az új egységes párt létrehozásáról. Mayer azonban nem adott végleges választ, mert előbb Nagyatádi „ véleményét és hozzájárulását" kívánta kikérni. 2-án este Mayer informálta Nagyatádit a Bethlennel folytatott tárgyalásairól. Ezen a megbeszélésen részt vettek még: Kovács J. István, Gaál Endre, Iklódy-Szabó János, Meskó Zoltán és Hencz Károly. Itt az a felfogás alakult ki, hogy a párt nem hajlandó revízió alá venni állásfoglalását és így a „kibontakozásban csak koalíciós, illetőleg pártszövetségi alapon vesz részt. " Mayer miniszterségével kapcsolatban a többségnek az volt a véleménye, ha Bethlen eláll attól az elképzelésétől, hogy az egységes párthoz az egész Kisgazdapártnak csatlakoznia kell és megelégszik azzal, hogy a párt „ önállóságát és függetlenségét megőrizve, koalícióra lép a keresztény párttal és a megalakulás előtt álló kisebbségi Bethlenpárttal, akkor nincs semmi akadálya annak, hogy Mayer a neki felajánlott tárcát elfogadja. " Döntés azonban ebben a kérdésben nem történt. Abban állapodtak meg, hogy Mayer és Nagyatádi - akik egy lakásban laktak -, az éjszaka még egyszer alaposan megtárgyalják a „politikai helyzet egész komplexumát és tanácskozásaik eredményét" másnap Mayer közli a miniszterelnökkel. A bécsi események hatására 2-án délelőtt a KNEP intéző bizottsága kijelentette: a válság tovább nem húzódhat, az országnak mielőbb felelős kormányra van szüksége és Bethlent támogatásukról biztosították. A kibontakozás technikai részletei ugyan nem kerültek szóba, amiből politikai körök arra következtettek, hogy a KNEP továbbra is hajlandó az új egységes pártban részt venni. Ezt továbbra is elsősorban Vass- és Huszárcsoportja szorgalmazta. Haller csoportja pedig inkább a pártszövetségi megoldást látta célravezetőnek. Bethlen még 2-án délelőtt is ragaszkodott az új egységes párt megalakításához. Ismét erről tárgyalt Vass Józseffel, Kenéz Bélával, Klebelsberggel és Ráday Gedeonnal. Fontosnak tartották, hogy az egységes párt lehetőleg „homogén, azonos gondolkodású és törekvésű politikusokból álljon. " 41 12 Szózat, 1921. XII. 3. 3.