Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása

E javaslat után újból éles vita következett. Rubinek és hívei utolsó kísérletet tették az állásfoglalás elhalasztására. Velük szemben a nagyatádisták ragaszkodtak ahhoz, hogy az értekezlet döntsön. Végül a pártértekezlet éjfél körül szavazott. A Rubinek féle 1. pontot - miben nem volt vita - az értekezlet egyhangúlag elfogadta. A 2. pontot a Hencz-féle módosítással fogadták el 24 szavazattal, 14 ellenében. A 3. pontot pedig Meskó Zoltán stiláris módosításaival fogadták el 24/2l-es szavazattal. Az utóbbi két pont módosításainak lényege az volt, hogy lehetetlenné tette a Kisgazdapárt feloszlatását és a Bethlen által elképzelt új egységes párt létrehozását, viszont felajánlotta a Kisgazdapárt kormánypárttá bővítését. A pártértekezlet után „Nagyatádi hívei sugárzó arccal hirdették győzelmüket és azt, hogy az egységes párt megbukott. " n November 29-én este a KNEP is értekezleten foglalkozott a pártközi értekezlet állásfoglalásával. Határozatot azonban nem hoztak, mert még nem ismerték a Kisgazdapárt állásfoglalását. Annak ismeretében a KNEP másnap folytatódó értekezlete elfogadta Bethlen munkaprogramját, de nem fogadta el a Kisgazdapárt „ egységes párt tekintetében felállított" feltételekeit. Ugyanakkor továbbra is támogatta a „miniszterelnököt kormányzati párt alakítására irányuló törekvésében. " A Kisgazdapárt határozata következtében kialakult helyzetben 30-án délelőtt Bethlen még kétoldalú tárgyalásokat folytatott Vass József kultuszminiszterrel, Tomcsányival, Huszárral és Rubinek Gyulával. Vagyis egységes pártalakítási tervének fő támogatóival. E megbeszélések eredményeiről, de főleg a Kisgazdapárt állásfoglalásának következményeiről, délután 5 órakor tett jelentést Horthynak, akivel két és fél óra hosszat tanácskozott. Új előterjesztést tett a kormányzónak a kibontakozásra vonatkozóan és a döntést a kormányzóra bízta. A sajtó tudni vélte, hogy Horthy egyelőre nem döntött, hanem úgy határozott, hogy előbb még több politikus véleményét fogja meghallgatni. A Kisgazdapárt 29-i értekezletén történteket, a liberális-agrár demokraták és az újkonzervatív-agráriusok éles vitáját és az egységes pártalakítás tervének 24-14-es arányú leszavazását 30-án politikai körökben többen úgy értékelték, hogy ez rövidesen a Kisgazdapárt bomlásához fog vezetni és végleg eltávolítja egymástól Nagyatádi és Rubinek Gyula híveit. Erre Rubinek - a Bethlennel való megbeszélés után -, azt nyilatkozta, hogy semmi okát nem látja egyelőre annak, hogy a párt ne maradhasson együtt." Mit is tett 30-án - a Bethlen-Rubinek-Tomcsányi találkozó után - valójában a Kisgazdapárt újkonzervatív agrárius szárnya? Az e szárnyhoz tartozó képviselők ekkor aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben elkötelezték magukat Bethlen és az egységes párt mellett. Ez így szól: „Minthogy változatlanul az a meggyőződésünk, hogy az országot mai nehéz helyzetéből a kormányzat csakis egységes kormányzópárt támogatásával vezetheti ki és pártunk eredeti programját is csak ilyen erős kormányzópárt valósíthatja meg, kötelezően kijelentjük, hogy amennyiben Bethlen István gróf pártunk programjának fő pontjait magába foglaló munkaprogramja alapján 'Keresztény Kisgazda Földmíves és Polgári Párt' címmel egységes pártot alakít, ebben őt feltétlenül támogatjuk és pártjába belépünk. 12 Uo. 1921. XI. 30. 2. és a Szózat, 1921. XI. 30. 1. 13 Világ, XII. 1.1.