Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása

Ezután Nagyatádi kérte a miniszterelnököt, „ne kívánja a párttól, hogy az előterjesztett programmal szemben nyomban állást foglaljon. Erre még egyet aludni kell mondotta - mert szükségesnek tartja, hogy a párt tagjai az egyes kérdéseket" részletesen megbeszéljék. Ebbe Bethlen belegyezett, de a kormányválság elhúzódását aggályosnak tartva, kérte: a párt egy bizottságot küldjön ki, amellyel ő a tárgyalásokat megkezdheti. Nagyatádi elmondta, hogy a párt e célból már választott egy 15 tagú bizottságot. Ezután éles vita bontakozott ki, amelynek során többen az egységes párt ellen szólaltak fel. A nagyatádi-csoport álláspontját a legélesebb formában Kovács J. István fejtette ki. Súlyos aggodalmai voltak az egységes párt megalakításával szemben. „Attól tart mondotta -, hogy ebben az új pártban el fog veszni a kisgazdapárt agrárjellege. " Hencz Károly pedig rámutatott, hogy a párt nem hajlandó arra, hogy szervezeti kereteit felbontsa és vidéki szervezeteit feloszlassa, mert az egyet jelent a párt öngyilkosságával. A nagyatádi-csoport tagjainak erélyes fellépése után Rubinek Gyula, Rubinek István és Gömbös siettek a miniszterelnök és az egységes párt védelmére. Gömbös a munkaprogram azonnali elvi elfogadását ajánlotta. Az ő határozati javaslata szerint a Kisgazdapárt „ kereteit és programját bővítsék ki, hogy azok, akik ezzel egyetértenek, beléphessenek a pártba. " Ezt azonban Bethlen nem akarta. Kérte a párttól, „ne menjen tovább az őjavaslatánál. " Erre Gömbös visszavonta javaslatát. Rubinek Gyula szerint Bethlen ma az „ egyetlen politikus, aki a nemzetet meg tudja menteni a végső romlástól. A párt önmagát támadja akkor, ha őt támadja. ... Itt az utolsó óra, hogy a zsidók ellen összefogjunk. Nem Vázsonyi képviseli az igazi demokráciát, az igazi keresztény demokráciának a harcosai a kisgazdapárt tagjai. " A nagyatádi-csoportot pedig azzal nyugtatta, hogy „ mindig a kisgazda társadalom marad a nemzet gerince és nélküle nem lehet politikai kibontakozás. " De „ a polgárság többi rétegeiből is meg kell nyerni azokat, akik rokonszenveznek a párt törekvéseivel, " mert különben a legközelebbi választásokon sem szereznek általános többséget. Ezért „ a keresztény és nemzeti irányzatba be kell kapcsolni az agrár irányzatot, mert a kijelölt miniszterelnök programja ezt tartalmazza. Ezen az alapon nagyobb egységet tudunk létrehozni, " és a választásokon biztos nagy többséget szerezni. Végül kijelentette, hogy a legteljesebb bizalommal tekintenek Bethlenre, ezért kérte az értekezletet, hogy Bethlen határozati javaslatát fogadja el. Tehát Rubinek egyértelműen Bethlen mellé állt. Vagyis egyetértett koncepciójával, hogy a kormánypártok kereteinek felbomlasztásával egyénileg kell az új pártba belépni. Meskó is az egységes párt hívének vallotta magát: de szerinte „ aranyhidat kell építeni, hogy velünk jöhessenek, akik együtt éreznek velünk. " E megfogalmazása azonban inkább a párt kibővítésének koncepcióját takarja. Gömbös, Héjj Imre és Temesváry Imre viszont Bethlen javaslatának elfogadását szorgalmazták. Simonyi-Semadam viszont újra kemény érveket sorakoztatott fel Bethlen és az egységes párt ellen. A helyzet már teljesen elveszettnek látszott Bethlen számára. Ekkor azonban Iklódy-Szabó közvetítő javaslatot terjesztett elő. E szerint a „párt a kormányzati munkaprogramot elvben fogadja el és magáévá teszi. Az egységes párt és a munkaprogram részleteinek megbeszélését a már e célból korábban kiküldött tizenötös bizottsághoz utasítja. "