Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása

E gondolatok jelzik, hogy a párton belüli szűkebb egyeztetésen Nagyatádinak és híveinek új, a Bethlenétől eltérő formulát sikerült elfogadtatniuk: ez a Kisgazdapárt kormánypárttá bővítésének koncepciója volt. 22-én este még az Esterházy utcai pártkörben is bizalmas megbeszélést tartottak a párt képviselői. Itt Nagyatádi elismerte, a kormányválság miatt foglalkozni kell az egységes párt kérdésével. Ugyanakkor elmondta: „ Vele hivatalosan még senki sem tárgyalt ebben az ügyben". Ezért szükségesnek tartotta kijelenteni: a Kisgazdapárt „feloszlatását semmi körülmények között sem tartja megengedhetőnek " Sréter István az egységesen tömörülő karlistákkal szemben" tartotta fontosnak a szabad királyválasztók egységes pártba való tömörülését. Utána Sokorópátkai, Dánér Béla, Tomcsányi igazságügyi miniszter és Rubinek István is az egységes párt létrehozása mellett törtek lándzsát. A Nagyatádi csoport vezetői: Kovács J. István, Gaál Endre, Berki Gyula, Csukás Endre, Dömötör Mihály és Csontos Imre viszont ellenezték az egységes párt létrehozását. Kovács J. az új kormány legfontosabb feladatának az új választójogi törvény megalkotását mondotta.

11 Gaál és Berki pedig egy Bethlen körüli pártszövetséggel is biztosítottnak látták a kormánytöbbséget a nemzetgyűlés még hátralévő idejére. Berki ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a „párt demokratikus és nemzeti programját nem adhatja fel, mert az elkövetkező választáson eprogrammal többséget" szerezhet. E vita után - Nagyatádi javaslatára - a kormányválság megoldásának idejére, egy korábban megválasztott 15 tagú bizottságot megbíztak a legfontosabb kérdések előkészítésére. E vitákra is reagált másnap a Szózatban Zsilinszky Endre: Kell az egységes párt című vezércikkében. Annak „ mindenáron meg kell alakulnia " - írta - mert szakadékba sodródik az ország. így győzködte a kételkedőket: „Az új párt lehet is keresztényebb és agráriusabb az eddigieknél: kell is hogy legyen. "

14 November 24-én Bethlen kihallgatáson jelent meg Horthynál. A kormányzó - a puccskísérlet felszámolása alatt megerősödött bizalma és az addigi biztató tárgyalások alapján - újból Bethlent bízta meg a kormány megalakításával. A dezignált miniszterelnök este először a Kisgazdapárt vezetőit fogadta: Nagyatádit, Rubinek Gyulát, Mayer Jánost és Gaál Gasztont. Ismertette velük programját, amely az - Új Barázda szerint alkalmasnak kínálkozott arra, hogy az egységes párt ezen az alapon létrejöjjön. A megalakítandó új párt nevére Bethlen még nem tett javaslatot, de leszögezte: abban úgy a „keresztény és nemzeti irányzat, mint a kisgazda-és földmívespárt neve " megfelelően kifejezésre fog jutni. E tekintetben is még várja a pártok hozzászólását. Ezen a ponton azonban - mondotta - az „ egységes párt alakulása nem szenvedhet hajótörést. " Ugyanezeket közölte a miniszterelnök a KNEP és a disszidensek vezetőivel is. Nagyatádi és Mayer este a pártkörben tájékoztatta a képviselőket a miniszterelnökkel folytatott tárgyalásról. Nagyatádi és hívei most is ragaszkodtak koncepciójukhoz: a Kisgazdapárt kormánypárttá bővítéséhez. Ezt kommentálva a Szózat megjegyezte: „ egészen bizonyos, hogy a kormánypárt abban a formában fog létrejönni, " ahogy azt Bethlen akarja. Ennek ellenére a Kisgazdapárt elhatározta: november 26-án este