Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Szakály Sándor: Trianontól Párizsig (Magyarország lehetőségek és kényszerek között, 1920–1947

kell megelőzni a német igényeket. Meg kell várni amíg ők kérnek bennünket, s abban az esetben cserébe mi is kérhetünk.

19 A katonák és a politikusok közötti ellentétet oldotta fel a részleteiben a mai napig nem tisztázott Kassa elleni bombatámadás 1941. június 26-án.

2<) A korabeli megállapítás szerint a támadók a szovjet légierő gépei voltak. Az államfő ezen információk birtokában döntött úgy - ehhez alkotmányos joga volt

21 -, hogy a nem provokált támadásra a honvédség csapatai válaszolnak. Döntését a hirtelenjében összehívott rendkívüli minisztertanácsi ülésen elfogadták és mint minisztertanácsi ülési határozatot megfogalmazták. A döntést az országgyűlés Képviselőházában 1941. június 27-én Bárdossy László bejelentette és így a két ország között a hadiállapot beállt.

22 A magyar királyi honvédség csapatai 1941 júniusának végén egy ún. Kárpát-csoportba szervezve indították meg a támadásukat a Szovjetunió ellen. A seregtestből rövidesen kivált a gyorshadtest, amely képes volt felvenni a német hadsereg tempóját, míg a többi csapat megszálló feladatok ellátására visszamaradt. A gyorshadtest - amely a honvédség legkorszerűbb seregteste volt - a harcok során komoly veszteségeket szenvedett és 1941 novemberében ki is vonták a hadműveltekből, s megkezdődött a hazaszállítása Magyarországra. A Szovjetunió területén csak megszálló feladatokat ellátó magyar csapatok maradtak. Mialatt a magyar csapatok a Szovjetunió területén harcoltak a belpolitikában is zajlott az élet. A háborúban mind nagyobb magyar részvétel mellett kiálló - és azt követelő - Werth Henrik tábornokot a miniszterelnök-külügyminiszter Bárdossy László kérésére az államfő felmentette tisztéből és helyére vitéz szombathelyi Ferenc altábornagyot (1941. november l-jétől vezérezredes) nevezte ki. Szombathelyi úgy vélte, hogy a biztosnak tűnő német győzelem ellenére Magyarországnak a háború utánra egy erős, intakt haderőt kell megtartania, ezért a háborúban lehetőleg minél kisebb erővel szabad csak részt venni.

23 A magyar királyi honvédségnek meghatározó tényezővé kell válnia a 19 Werth június 14-ei átiratával az aznapi rendkívüli minisztertanácsi ülés foglalkozott, mely gyakorlatilag elutasítást jelentett. Bárdossy a Werthnek küldött válaszban többek között azt írta: „ ...egy esetleges német katonai akcióban való részvételünket a német birodalmi kormánynak nem ajánljuk fel. Ha azonban a közreműködésünket a német birodalmi kormány később szükségesnek tartja és ez iránt kifejezett felszólítást intézne hozzánk, ennek természetesen eleget tennénk, " Bárdossy válaszát részletesen közli: DIMK V. 1185. 20 A kassai bombázás terjedelmes irodalmából két munkát érdemes kiemelni, amely a legtöbb adatot tartalmazza Borsányi Júlián: Das Ratsel des Bombenangriffa auf Kaschau 26. Juniu 1941. München, 1978.; Uő: A magyar tragédia kassai nyitánya. München, 1985. 21 Horthy Miklós számára a honvédség csapatainak országhatárokon kívüli alkalmazását az 1920. évi I. és XVII. törvénycikk biztosította meghatározott esetekben. A törvénycikkeket lásd Magyar törvénytár 1920. évi törvénycikkek. Bp., 1921. 22 Bárdossy bejelentését lásd: Az Országgyűlés Képviselőházának naplója 1939-1944. X. Bp., 1941. 305. A hadbalépés körülményeinek részletes feldolgozása Szakály Sándor: „...Magyarország és a Szovjet-Unió között a hadállapot beállott". Egy döntés politikai hátteréről. Hadtörténelmi Közlemények. 1991. évi 2. szám. 23 Szombathelyi Ferenc véleményét számos esetben fogalmazta meg a különböző vezetői értekezleteken is. Álláspontját olvashatjuk visszaemlékezésében is. Szombathelyi Ferenc visszaemlékezése 1945. Sajtó alá rend. a bev. és a jegyz. írta: Gosztonyi Péter. Bp., 1990.