Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Bene János: Nyíregyháza román megszállása 1919–20-ban

Az iratok között megtalálható ezen személyek neve: Haas Ignác, Reichmann József, dr. Schőn Viktor, Gaál Béla, dr. Elekes Aladár, Hoffmann Mihály, Kreisler Lajos, Bleich Ignác, dr. Hoffmann Mór, dr. Bartos Sándor, Gyulaházi Arthúr, Nemes Sándor, Répánszki János, Vajda Emil, dr. Stetz Sándor, Stein Ignác és Stein Sámuel.

7 Közülük június 6-án dr. Elekes Aladár, dr. Schőn Viktor, Gaál Béla és Haas Ignác levélben fordultak a polgármesterhez, hogy a közgyűlés közbejöttével hasson a román parancsnokságra, hogy nemcsak a polgári társadalom tagjait kell túszul fogni, mert éppen ők nem ellenségei a rendszernek, s az ő személyük nemcsak hogy nem rettenti vissza, hanem még inkább ingerli is a baloldali elemeket tiltott cselekmények elkövetésére, tehát személyük nem garancia. Kérik, hogy a túszok kiválogatásakor a lakosság minden osztályából szedjenek olyanokat, akiknek személye a politikai nyugalmat garantálja.

8 Nem tudjuk, hogy lett-e valamiféle eredménye ezen akciónak, valószínűleg semmi. A június 23-iki, szintén rendkívüli közgyűlésen a polgármester azt is javasolta, hogy a képviselőtestület küldjön ki mellé és a tanács mellé egy állandó bizottságot, „melynek feladata lesz véleményező és tanácsadó szervként működni a tanács mellett mintegy helyettesítve a képviselő testületet, minthogy most olyan időket élünk, hogy a képviselet sürgős összehívására minduntalan szükség lehet, ez pedig a legnagyobb nehézségekkel járna. " A későbbi és közkeletűbb nevén „rekviráló bizottság" (hiszen neki kellett a román parancsnokságtól a nap minden órájában a legváltozatosabb igényeket előteremteni és kielégíteni) tagjaivá dr. Murányi Lászlót, Énekes Jánost, dr. Fuhrmann Lajost, Kiss Samut, Antal Jánost, Epbinder Károlyt, Surányi Istvánt, Paulusz Mártont, Kovács Jánost (jánosbokori), L. Kovács Jánost, Bogdán Ferencet és Barla Sándort jelölték ki.

9 Az igények és a követelőzések pedig egyre szaporodtak! A városban ugyanis nemcsak a megszálló csapatok foglaltak el és tettek tönkre minden középületet (laktanyákat, iskolákat, szállodákat, hivatalokat), zavarták és lakásaikban háborgatták, fosztogatták a polgári lakosságot, hanem rendszeres „vendégei" voltak a településnek a frontra igyekvő, illetve onnan pihentetésre visszatérő alakulatok is. Mind a várostörténeti munkákban, mind a polgármesteri jelentésben, mind pedig az iratokban (melyek főleg a tűzifa és egyáltalán a faáruk rekvirálásáról szólnak) jó pár csapattest nevével találkozunk. Ezek a következők: 2. vadász hadosztály, 16. hadosztály, 5. gárda-huszárezred, 16., 45., 83., 87., 90., 98., 99. gyalogezred. A 2. vadász hadosztály alosztályaiból ismerjük 3/1. vadász zászlóaljat, a hadosztály kórházát, A híradó osztály 1. századát, a 14. hidász zászlóalj 1-2. századát. Az iratokban szerepel még a 24. gyalogezred, a 22. tüzérezred, a 10. gárda-huszárezered neve is.

10 A Nyírvidék 1919. július 4-iki számában közlik, hogy a 2. vadász hadosztály bírósága a Nica Nikolae 4. tüzérezredbeii katona ellen megkísérelt gyilkosságért golyó általi halálra ítélte Matolcsi Péter és Deme József nyíregyházi lakosokat és húszévi kényszermunkára Bojtos Györgyöt. A 2. vadász hadosztály szedetett 7 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: SZSZBML,) V. B. 186. XII. 1919/1947. 8 SZSZBML, V. B. 186. Közgyűlési jegyzőkönyv (a továbbiakban jkv.) 1919. június 7. 194. sz. 9 Uo.201.sz. 0 Szabolcsvármegye fejlődése és kortörténete. Szerk. Háger László. Nyíregyháza, 1929. 66.; SZSZBML, V. B. 186. III. 1919/1235.