Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Takács Tibor: A nyíregyházi képviselőtestület választott tagjai (1902–1939)

Nagymáthé András, az 193l-es választásokon egyetlen ellenzékiként megválasztott Szűcs Jenő, vagy a nemzetiszocialisták helyi elnöke, Budaházy Menyhért. Szűcs csak sorshúzással előzte meg azt a Murányi Lászlót, ugyancsak ügyvédet, aki 1917-től volt választott képviseleti tag, s közben, 1918 őszén, a néptanács elnöke, majd kormánybiztos,

30 később viszont ő is az egységes párt híve. Megemlíthetjük még Beniczky Miksa volt országgyűlési képviselő, Prok Gyula, Guttmann Zsigmond vagy Nyerges Miklós és Vass Jenő nevét, illetve mindenek előtt Somogyi Gyuláét. Somogyi 1875-től 1925-ig volt királyi közjegyző, ezalatt folyamatosan virilis. 1929-ben (84 évesen!) ügyvédi irodát nyitott, és ugyanebben az évben képviselővé választották. Közéleti szerepének a helyi társadalom minden területét felölelte: a Nagytakarék felügyelő bizottsági majd igazgatósági tagja, sokáig elnökigazgatója, evangélikus egyháztanácsos, az iskolaszék tagja, a városi színház építésének egyik kezdeményezője, a szabadkőműves mozgalom, a Vöröskereszt és még számtalan egyesület vezető egyénisége. Háger László méltató szavai szerint „Somogyi Gyulának része volt minden oly reform keresztülvitelében - sőt számosnak szülője -, melyeken keresztül Nyíregyháza addig jutott, ahol ma áll."

31 A tanárok, tanítók részvétele a választott képviseletben jóformán a század elejére korlátozódott. Legtöbben az evangélikus gimnázium közéletben egyébként is aktív tanári karából kerültek ki. Leffler Sámuel és Vietórisz József - különböző időben igazgatók - folyamatosan képviselők voltak, a többiek - Porubszky Pál, Eltscher Simon, Zimmermann Rezső - ebben az időszakban csupán egyszer kerültek be. Személyükben nem csak a kisvárosi-középvárosi humán értelmiség, hanem egyben a helyi tudományos élet reprezentánsai kerültek a városi parlamentbe. Kiváló oktatói és tudományos tevékenységük mellett szinte kivétel nélkül részt vettek az evangélikus egyház világi vezetésében, és egy sor társadalmi és kulturális egyesület irányításában. Leffler Sámuel például amellett, hogy műfordításai jelentek meg, rendezte Nyíregyháza régi levéltárát és megírta a város történetét a millenniumi vármegye-monográfiába, az 1870-es évektől képviseleti és megyebizottsági tag, az egyháztanácsnak, az iskolatanácsnak is tagja, a Polgári Olvasóegylet elnöke, a Jótékony Nőegylet titkára. Vietórisz József, a kiváló klasszikafilológus, író, költő, műfordító (legjelentősebb műve Vergilius Georgicájának, valamint az evangélikus szlovák énekeskönyv, a Tranoscius magyarra ültetése) a Bessenyei Kör egyik alapítója majd elnöke, a kaszinó titkára, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének kerületi elnöke, és egy sor országos kulturális társaság tagja is volt. Vietórisz az 1890-es évektől egészen a második világháború végéig választott képviselő, emellett a törvényhatósági bizottság tagja. A tanítói pálya alacsonyabb társadalmi presztízsét jelzi, hogy a választott képviselők között kizárólag az elemi iskolák igazgató-tanítói szerepeltek: az evangélikus Ruhmann Andor majd Fazekas János, a római katolikus Orsovszky Gyula, a görög katolikus Tóth György valamint az izraelita Fábián Ferenc. Az egyetlen kivételt Szabó Endre római katolikus tanító jelentette. Közéleti tevékenységük kevésbé volt látványos, jobbára a tanítóegyletek keretei közé szorult. Egyedül Fazekas János vállalt nagyobb szerepet, hiszen ő a Bessenyei Körnek és a polgári olvasó egyletnek a tagja, 30 Lásd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája 1. Történelem és kultúra. Szerk. Cservenyák László. Nyíregyháza, 1993. 357-366. 31 Háger, 1929. 130.