Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Takács Tibor: A nyíregyházi képviselőtestület választott tagjai (1902–1939)

TAKÁCS TIBOR A NYÍREGYHÁZI KÉPVISELŐTESTÜLET VÁLASZTOTT TAGJAI* 1902-1939 A városi elitnek, a város vezető rétegének a kutatására legalkalmasabb a helyi képviselőtestület vizsgálata, amelybe a helyi társadalom egészéből kerülhettek be az emberek, még ha nem is egyforma eséllyel. A képviselőtestület volt a város „parlamentje": határozott a város belső ügyeiben, szabályrendeleteket alkotott, megállapította a városi költségvetést illetve ellenőrizte a számadást, törvényes keretek között rendelkezett a város vagyonával; általában véve a város az önkormányzati jogait a képviselő-testület által gyakorolta. Nyíregyháza képviselőtestülete 1871-től illetve 1886-tól, a községi törvény hatálya alá tartozó többi településhez hasonlóan, fele részben virilis, fele részben pedig választott tagokból állt.

1 Ez tulajdonképpen jelzi az elitbe kerülés kétféle útját: a virilis tagságot az adózáson keresztül a vagyon és a jövedelem önmagában biztosította (noha az adókétszerezés révén a szellemi tőke szerepe sem jelentéktelen), a választott tagság elnyerésében viszont az volt a döntő, hogy kik illetve mely csoportok rendelkeztek a szükséges társadalmi támogatottsággal, kapcsolati tőkével. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a nagy vagyon és jövedelem, különösen a képviseleti tagsággal párosulva, nem biztosított volna társadalmi elismerést tulajdonosai számára, ám kétségtelen, hogy ők ezek nélkül is elfoglalhatták formális pozíciójukat. Ezzel szemben a választott tagság aktív részvételt, a jelöltként való fellépéshez szükséges ambíciót igényelt, amellett természetesen szükség volt a választásokon való sikeres szereplésre, a helyi társadalom legalább egy részének a támogatására. A választott képviseleti tagok összetételének vizsgálata tehát kiválóan alkalmas annak a megválaszolására, hogy a helyi társadalom különböző csoportjai mennyire tartották magukat hivatottnak a város vezetésére, illetve rendelkeztek-e az ehhez szükséges választói felhatalmazással. Főleg az előbbi szempontból rendkívül érdekes és hasznos lehet a jelöltállítás mechanizmusának vizsgálata is, ám jellege miatt ez a folyamat egyáltalán nem, vagy csak kevéssé dokumentált, így másodlagos források alapján csakis egyes részei tárhatók fel. A választott képviselőket az általuk elfoglalt formális helyük alapján a helyi elit részének tekintem. Nem elsősorban azért, mert megválasztásukkal fontos döntéshozói pozícióba jutottak: addig ugyanis, amíg a helyi hatalmi mechanizmusok feltáratlanok, a A képviselőtestület választott tagjainak névsorát a közgyűlési jegyzőkönyvek tartalmazzák és a választások eredményéről rendszeresen beszámolt a sajtó is; az egyes névsorokat így csak abban az esetben jegyzetelem, ha az valamilyen egyéb okból indokolt. 1 Az 1886:XXII. tc. 32. §-ának szövege tulajdonképpen pontatlan, hiszen a képviselőtestületnek állásuknál fogva szavazó elöljárósági tagjai is voltak; a választott illetve virilis tagok tehát külön-külön a képviseletnek a felénél kisebb részét tették ki.