Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Írások és emberek - Udvari István: Adalékok Sztripszky Hiador pályakezdéséhez (Nagyszombati levéltári források alapján)
UDVARI ISTVÁN ADALÉKOK SZTRIPSZKY HIADOR PÁLYAKEZDÉSÉHEZ (Nagyszombati levéltári források alapján) Sztripszky Hiadort (1875-1946) magyar és ruszin bibliográfusként 1 , néprajzosként 2 , irodalomtörténészként tartja számon a tudományos közvéleményünk, kevésbé ismert nyelvészeti tevékenysége 3 és szépirodalmi munkálkodása. Életének kolozsvári korszakában - 1897-1908 között a kitűnő képzést nyújtó Ferenc József Tudományegyetem, majd a kolozsvári múzeumok falai között formálódtak ki tudományos érdeklődésének legfontosabb területei. Már korábban felfigyeltünk arra, hogy a Kolozsvárott tanultakat közvetlenül hasznosította, adaptálta a kárpátaljai ruszinokra vonatkozó néprajzi és könyvészeti témájú műveiben. Meggyőződésem szerint a kolozsvári tanulmányok, a kolozsvári tudományos iskola szemlélete, a kolozsvári szellemi légkör egy életre szólóan meghatározta Sztripszky munkásságát. 1897 Sztripszky pályafutásának indulási éve. Az ekkor 22 esztendős ifjú a Magyar Szemle hasábjain több cikkben fejti ki nézeteit. Ebből az esztendőből származik az első ismert fordítása is: Rudanszkij Sztepan versét fordítja le magyarra. Ekkortól folyamatosan publikál. Néprajzi témák mellett ekkoriban foglalkoztatja egy regény gondolata is, melyben a ruszin értelmiség alakjait mutatná be 4 . E helyütt feltétlenül említést kell arról tenni, hogy a kitűnő tudós a Bereg vármegyei, Munkács közeli Selesztó községben született. Szülőföldjével egész életében intenzív kapcsolatokat ápolt. Többek között a szülőfalujához való közelséggel indokolta, hogy 1905-ben Kisvárdára pályázott történelem-földrajz szakos gimnáziumi professzori állásra 5 . A Néprajzi Értesítő hasábjain 1904-ben Szabolcs megyei vonatkozású cikke jelent 1 Erről lásd Udvari István: Adatok Sztripszky Hiador könyvészeti munkásságáról. Könyv és Könyvtár XX. Debrecen, 1998. 67-97.; Uő. Sztripszky Hiador nagyszombati hagyatékának bibliográfiai vonatkozású adatai. Könyv és Könyvtár XXI. Debrecen, 1999. 2 Vö. Udvari István - Viga Gyula: Sztripszky Hiador és négy levele Hermán Ottóhoz. Hermán Ottó Múzeum Évkönyve. XXXVIII. Miskolc, 1998. 1299-1314.; Uők: A néprajzos Sztripszky Hiador. Néprajzi Értesítő. LXXXI. (1999). 147-175.; - Udvari István: Adatok Sztripszky Hiador néprajzi munkásságához. Erdélyi Gyopár. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület Közlönye. VIII. 1998. 4. sz. 9-11.; Uő: Sztripszky Hiador néprajzi munkásságához. In: Madarak voltunk. Szerk. Punykó Mária. Beregszász-Budapest, 1999. 59-79. 3 Vö. Udvari István: Sztripszky Hiador névtani munkássága. Magyar Nyelv. XCV 1999. 4. sz. 412-418.; Uő: Sztripszky Hiador a ruszin irodalmi nyelvről. In: Papp Ferenc akadémikus 70. születésnapjára. Barátok, pályatársak, tanítványok tanulmányai, visszaemlékezései. Szerk. T. Molnár István - Klaudy Kinga Debrecen, 2000. 310-313. 4 Vö. Mayer Mária: Kárpátukrán (ruszin) politikai és társadalmi törekvések. 1860-1914. 91. 5 Erről Volodimir Hnatyuk lembergi etnográfusnak írott levelében számolt be. Az kisvárdai állást akkor nem töltötték be. Vö. Tkacsov Szerhij: Liszti Hiadora Sztripszkoho do Volodimira Hnatyuka. ISztr. H. levelei Hnatyuk Volodimirhez]. In: SlavicaTarnopolensiaó. Ternopil, 1999. 145.
