Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)
Helytörténet - Darabosné Maczkó Beáta: Kisvárda a két világháború közötti időszakban
Vulkán Rt. vezérigazgatója havonta 1041 pengőt az üzemtől. 130 Ebben az évben az MNB szerint évi járandósága kb. 50 000 pengő körül lehetett, mivel az említetteken kívül a Felsőszabolcsi Gazdák Értékesítő Szövetkezetének és a Felsőszabolcsi Építőiparosok Anyagbeszerző és Értékesítő Szövetkezetének is vezérigazgatója volt. 103 hold földingatlannal rendelkezett 107 000 pengő értékben, melyből 3 hold szőlőbirtok Egerben volt. Tulajdonát képezte továbbá 260 000 pengő értékű értékpapír-állomány is. Mint a Vulkán Rt. egyik főrészvényese az üzem 48 %-ának tulajdonosa volt. 131 Dr. Rubovszky Jánost mind az MNB hitelinformációs jelentése, mind a Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet Rt. központi revizori jelentése széleskörű tevékenységet folytató, igen jó üzletembernek tartotta, aki megfelelő rálátással és szakértelemmel irányította a bank és az érdekeltségébe tartozó részvénytársaságok menetét. A kevés számú ipari részvénytársaság vezetőinek bérezése hasonló a banki vezetők fizetéséhez. A Vulkán Rt. ügyvezető igazgatója, Harmathy Lajos gépmérnök 1943-ban havonta 1558 pengőt keresett, részvényérdekeltsége a vállalatnál 30 %-os volt. Ugyanakkor a Villamos és Mümalom Rt. ügyvezető igazgatója, Zsögöd István volt bírósági végrehajtó havonta 1000 pengő fizetést kapott. 132 1939-ben Harmathy Lajos 30., dr. Rubovszky János a 31. a legtöbb adót fizetők között kétszeres számítás nélkül, Zsögöd István nem szerepel a jegyzéken. A vezető beosztású tisztviselők fizetésének mintegy felét kapták a cégvezetők, főkönyvelők. A pénztárnokok és gyakornokok 200 pengő, a gépírók 100 pengő alatti bért kaptak. A Villamos és Mümalom Rt. főkönyvelője, Friedman Ferenc 1935-ben — bevallása szerint — kb. 117 pengőt keresett havonta, 133 tiszta vagyona 13 000 pengő volt, ami 17 000 értékű lakóházában és 4000 pengőt érő értékpapírban realizálódott — de 8000 pengő tartozása is volt pénzintézeteknél! 134 A legpontosabb képet a helyi középpolgárság életviteléről Róth Miklós és családja nyújthatja számunkra. A családfő 1910-ben a Kassai Állami Felső Kereskedelmi Iskolában érettségizett, majd a háború után a közgazdasági egyetemen hiteles könyvvizsgálói végzettséget szerzett. 1922-ben a Kisvárdai Ipar és Kereskedelmi Bank főkönyvelője volt, s még 1936-ban is így említi nevét a Magyar Pénzügyi Compass. 1939-ben ugyanennél a pénzintézetnél már cégvezetői beosztásban dolgozott havonta 766 pengőért. 135 A család földingatlannal nem rendelkezett, a családfő fizetése biztosította életszínvonalukat. A házaspár egy leánygyermeket nevelt saját házában, amely három szobából, konyhából, fürdőszobából, előszobából és kamrából állt. A szobák parkettázottak voltak, a házban villanyárammal világítottak, és a vizet házi vízvezetékrendszer szolgáltatta. A lakás berendezése a polgári ízlésnek megfelelő és gazdagon ellátott volt: intarziás szekrénysor, porcelánok, értékes festmények, és a zongora sem hiányzott a szalonból. A családfő igen nagy könyvtárat gyűjtött össze, amelynek jó része idegen nyelvű könyvekből állt. Leányuknak a legjobb nevelést igyekeztek nyújtani; nyelv-, zongora-, sportórákra stb. járatták. A kisleány mellett 13 éves koráig német nevelőnő tartózkodott, tanulmányait gimnáziumi magántanulóként végezte, majd érettségi után a Tátrában egy magánintézet növendékeként tanult tovább. A család egy-egy abbáziai, bécsi nyaralást is megengedhetett magának. Állandó személyzetet tartottak, „bóbitás szobalány" szolgált fel az étkezések idején. 136 A család jól példázza az intergenerációs mobilitást: Róth Miklós iparos szülők 130 MOL, Z 93. 207. cs. 640. tétel 131 MOL, Z 19. 24. db 132 MOL, Z 93. 207. cs. 640. tétel 133 SZSZBML, XII. 10. 134 MOL, Z 19. 24. db 135 A bank főkönyvelője ekkor 100 pengővel kapott kevesebb fizetést. Lásd MOL, Z 918. Belvárosi takarékpénztár rt. Vállalati Osztály. 1926-1948. 1. cs. 9. tétel 136 Dr. Székely Miklósné (kisvárdai lakos) közlése
