Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Katona Csaba: Fürdővendégek Balatonfüreden (különös tekintettel Szabolcs megyére és Nyíregyházára)

emlegetett szabolcsi nemeseket, ám a neveket és a foglalkozásokat megtekintve jórészt csalódnunk kell. így például az 1840-ben Nagykálióról Füredre érkező vendég neve Zichermann Emánuel, foglalkozása pedig kereskedő. Maradva Nagykálló példájánál, lássuk a későbbi évek kallói vendégeinek névsorát. 1852-ben valóban egy földbirtokos érkezett Kálióról, neve azonban nem ősi nemesi családot sejtet: Propper Mór. 1857-ben Mandl Róza kereskedőné két fiával, valamint Kohn Ábrahám kereskedő kereste fel Füredet. Meglehetősen egyértelmű, hogy valamennyiük esetében a kereskedelemmel foglalkozó zsidóság képviselőivel van dolgunk. Más településeket figyelembe véve, hasonló helyzetet regisztrálhatunk. 1868-ban Gáváról Trinkl Ignácné kereskedőné nevét láthatjuk a fűrdőlistán,

79 1869-ben Lichtblau Amália földbirtokosnéét Sényőről és Kartstein Hermin kereskedőnéét Tiszadadáról, 1972-ben Braun Háni kereskedőnéét Kisvárdáról, valamint Lang Mór fakereskedőét Őrladányból, 1884-ben Weinberger B. kereskedőét Kisvárdából és Rosenfeld Adolf tanulóét Vajáról. A zsidóságnak ez a nagyarányú jelenléte a fürdőn meglehetős bizonyossággal mutatja a polgári-kereskedő elem térhódítását az elszegényedő, dzsentrisedő volt nemességgel szemben. Ahogy Kósa László fogalmazott: „A fürdőéletet arisztokraták és uralkodók kezdeményezték, de a polgárság intézményesítette. "

H0 Hogy a fürdők mindinkább polgáriasuk intézménnyé válva döntően csakugyan a polgárságot vonzották, azt igazolja a kereskedő rétegen kívül a más értelmiségi elemek fürdői jelenléte is. 1868-ban ugyancsak Füreden időztek Rézler György és Szalay Alajos kisvárdai ügyvédek, 1869-ben pedig Posgay György újfehértói mérnök, 1884-ben Rosenblüth Bernát kisvárdai orvos. Bizonyos, hogy egészében a földbirtokos-dzsentri, esetenként megyei vagy községi hivatalt viselő réteg sem szorult ki egészen a füredi fürdő nyújtotta örömökből, ám számuk elenyésző a polgárság képviselőihez képest. így állandó vendége volt a földbirtokos Gencsy család Fürednek. 1857-ben Gencsy Károly szolgájával és szobaleánnyal Kislétáról, 1869-ben Gencsy Ferencné leányával, majd ugyanabban az évben férje, Gencsy Ferenc Balkányról, 1908-ban özvegy Gencsy Béláné és Ella leánya ugyancsak Balkányról bukkantak fel Füreden, míg 1906ban Bartos László, Ajak községi jegyzője múlatta idejét a Balatonnál. Összességében egyértelműen leszögezhető, hogy a Szabolcsból Füredet felkeresők többsége, ellentétben a Krúdy müvei által vázolt képpel, nem a nemesség, hanem a polgárság, döntően a kereskedő zsidó polgárság soraiból kerültek ki. Mindez megfelel a fürdő vendégei összességében beálló trendnek. Ennek igazolására álljon itt két táblázat, amely a vizsgált években Füreden időző vendégsereg egészének statisztikáját mutatja be abszolút számok, illetve százalékok szerinti megoszlásban társadalmi rétegek szerint. A Propper Mór révén már a század derekán megnyilvánuló jelenség a későbbiekben meglehetősen gyakorivá vált: „A főleg a kereskedelem útján felhalmozódott tőke tulajdonosai nem újabb üzletbe, esetleg ipari vállalkozásokba kezdenek a városban, illetve a környékén, hanem — feudalizmusunk furcsa vonzerejeként — földet, birtokot vásárolnak a század vége felé. " Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Fejezetek a régi Nyíregyháza életéből. Nyíregyháza, 1984. (a továbbiakban Margócsy, 1984.) 17. Kósa, 1993. 203.