Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Előadások 1848–1949-ről - Takács Péter: „... az én csekélységem is befolyást gyakorolt...” (Krasznay Péter visszaemlékezései 1848–1849-re)

utólag sem kívánta tettükbe belemagyarázni. Megelégszik azzal, hogy a rendkívüli idők természetes sodrását ábrázolja önmaga léte vetületében, ami ezáltal hordoz több históriai igazságot, mintha erőltetett okoskodásba, a magyarázkodó céltudatosság csapdájába bonyolódna. A természetes őszinteségnek ez az áradása bizonyára összefügg azzal, hogy Krasznay Péter családja okulására szánta emlékeit, s nem a nyilvánosságnak. Másrészt nem történelmet akart írni, csak önmaga életét akarta megörökíteni. Mindez nem az elemző utólagos belemagyarázása a kéziratba, hanem Krasznay Péter tudatos vállalása: 1848-1849 történelmi bemutatása, értékelése — szögezte le éppen az 1848-as események kapcsán — „e feljegyzések keretében nem foglalhatók, mindezeket már mások alaposabb tudomásokkal és különösen avatottabb tollal rendelkezők, már edfdjig is egész terjedelmükben és kellő felvilágosítással előadták... így én kitűzött célomhoz képest csak arra szorítkozom, hogy ezen átalakulását a Magyar alkotmánynak, és az ab[bjól kifolyólag, illetőleg az azon nemzeti szabadságnak megvédelmezése céljából vívott szabadság harcnak csak azon részeit, s oly terjedelemben írjam meg, amennyiben az engem közvetlenül érintett, s amely részeiben az én csekélységem is befolyást gyakorolt... Mivel a részvétel 18 hónapig tartott, s három honvédzászlóalj történetéhez kapcsolódik, az „érintettség" nem tekinthető elhanyagolhatónak. Időben, kronológiailag szinte teljesnek mondható. Térben a délvidéki harcokat éppúgy átfogta, mint a schwechati csatát, a Dunántúl feladását, Pest-Buda kiürítését, a Szolnok körüli téli harcokat, a tavaszi hadjáratot, Buda viszszavívását, a Komárom környéki utóvédharcokat, s végül Komárom feladását. Az élmény fantáziát mozgató gazdagságát, a tapasztalatok felhalmozódásának térbeli kereteit leginkább úgy érzékeltethetjük, ha időrendben felsoroljuk azokat a településeket, ahol Krasznay Péter 18481849 folyamán honvédként harcolva vagy futárként megfordult az 1848-as júliusi debreceni kiindulás után: Debrecen - Hajdúszoboszló - Nádudvar - Karcag - Kisújszállás - Törökszentmiklós - Szolnok - Törökbecse - Melence - Ecska - Periasz - Lukácsfalva - Tomasovác - Járkovác - Uzdin - Orlovát - Botos - Szárcsa - Neuzina - Ernesztháza - Zsigmondfalva - Nagybecskerek - Temesvár - Ujpécs - Katarinfeld - Beodra - Nagykikinda - Szeged - Kistelek Kecskemét - Nagykőrös - Cegléd - Pest - Komárom - Gönyű - Pozsony - Parendorf - Bruck - Rorau - Heinburg - Lajtaújfalu - Engerau - Gattendorf - Köpcsény - Rajka - Gyár - Győr - Mocsa - Tata - Zsámbék - Bia - Sóskút - Tétény - Buda - Pest - Szolnok - Albertirsa Cegléd - Nagykőrös - Kisújszállás - Kenderes - Szanda - Nagyabony - Törökszentmiklós Tiszaörs - Igar - Tiszafüred - Karcag - Nagyiván - Poroszló - Mezőkövesd - Egerfarmos Maklár - Kál - Kápolna - Kompolt - Füzesabony - Mezőkövesd - Poroszló - Tiszafüred-Cibakháza - Kecskemét - Mezőtúr - Tiszafüred - Szihalom - Eger - Visonta - Adács - Árokszállás - Jászberény - Tápiószele - Nagykáta - Tóalmás - Kóka - Dány - Isaszeg - Cinkota - Főt - Veresegyház - Oroszi - Ipolyság - Léva - Nagysalló - Ipolyság - Vác - Cinkota - Fót - Rákospalota - Pest - Taksony - Szigetszentmiklós - Ercsi - Buda ostroma - Pest - Buda - Piliscsaba - Dorog - Esztergom - Érsekújvár - Tótmegyer - Szelőce - Soók - Tótmegyer - Szimő - Kamocsa - Guta - Negyed - Farkasa - Pered - Zsigárd - Királyrév - Tótmegyer - Esztergom - Komárom - Naszály - Mocsa - Kisigmánd - Csem - Ács - Újszőny - Oszőny - Rácalmás - Neszmély - Györgyszentmárton - Mezőörs - Komárom. íme a komáromi várba szorulásig felsorolt megjárt vagy „megharcolt" települések listája, ahol vagy csatázva, vagy pihenőre szállásolva, vagy katonai futárként, vagy koleragyanús betegségét ápolandó, avagy beteg honvédeket kórházba szállítandó, „baka-káplárunk", majd hadnagyunk megfordult a 18 hónapnyi szolgálat alatt. A Komáromból hazafelé vezető út is tartogatott még számára egy-két ismeretlen települést és több szempontból figyelemre érdemes