Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Katona Csaba: Fürdővendégek Balatonfüreden (különös tekintettel Szabolcs megyére és Nyíregyházára)

Bleuer Sámuel magánzó

91 felesége. Aligha szükséges külön felhívni a figyelmet arra, hogy az alapítványok létrehozása egyfelől szilárd anyagi hátteret, másfelől pedig mentális alapot feltételez, csakúgy, mint a fürdői időtöltés. Összességében nem nevezhetjük véletlennek, hogy a távoli és drága fürdőhelyen épp a nyíregyházi elit tagjai közül kerültek ki a legtöbben Szabolcs megye területéről. Az 1872. évi fürdőlistán már a fürdővendégek szállóhelyét is megtalálhatjuk a. Anélkül, hogy részletesen belemennénk ennek elemzésébe, megállapíthatjuk, hogy a nyíregyházi fürdővendégek legtöbb esetben a füredi fürdő patinás szállóhelyeit vették igénybe, és csak a századelőn válik jellemzővé, hogy magánháznál (villánál) vegyenek szállást. Legtöbben az Anna-bálok helyszínén, a Horváth-házban

92 (a Mangold-ház és a Stefánia elnevezés is a Horváth-házat takarja), az Új-házban

91 (későbbi nevén Erzsébet-udvar, a mai Szívkórház) és a Nagyvendéglőben

94 (Grand Hotel) vettek ki szállást. A Krúdy által oly sokat emlegetett

95 jeles Esterházy bizony nem sok szabolcsi vendéget fogadott a múlt század utolsó negyedében: 1884-ben Rosenblüth Bernát kisvárdai orvos és leánya, 1908-ban Széli Albert kisyárdai terménykereskedő, 1916-ban pedig Bartos László, Ajak községi jegyzője és Mészáros János dohánybevételi hivatali főnök húzta meg magát az Esterházyban. Utóbbival kapcsolatosan nem érdektelen megjegyezni, hogy 1916-ban kétszer is felbukkant neve a fürdőlistán, mivel kétszer kereste fel egy évben Füredet. Az egész megyét, és nem csupán Nyíregyházát tekintve is jellemző, hogy egyes személyek, esetenként nemzedékről nemzedékre a családok immár hagyományosan keresték fel Füredet. Korábban már tettünk említést a földbirtokos Gencsy család törzsvendég voltáról, a Czintz család több tagjának felbukkanásáról is, valamint arról, hogy Bodnár István ügyvéd és neje előbb fiukat küldték Füredre, majd ők maguk is követték valamivel később. Több hasonló példát is hozhatunk még. így 1868-ban Mandl Ábrahám nyírbátori birtokos felesége és két fia után ment a fürdőre, 1869-ben pedig a már említett Gencsy Ferenc balkányi birtokos érkezett meg valamivel felesége és leánya után. A visszatérő vendég kiváló példája Reichmann Józsefné Nyíregyházáról, aki 1908-ban mint bérlőné száll meg az Erzsébet-udvarban, 19lóban pedig immár földbirtokosnéként teszi ugyanezt Reichmann Béla főiskolai tanuló kíséretében. Végül pedig ugyancsak tudunk példát hozni arra is, amikor nem rokoni, hanem vélhetően baráti alapon vállalkozott a távoli nyaralásra két özvegyasszony, Cukor Mártonné és Kemény Ferencné, valamint gyermekeik. Mindketten Nyíregyházáról keltek útra 1908-ban, a Herczegh-vilIában szálltak meg és ugyanazon a napon érkeztek Füredre. Ezt aligha lehet a véletlen számlájára írni. Más jellegű kapcsolatot sejtet (bár korántsem igazol)

96 az a tény, hogy 1916-ban Farkas Antal nyíregyházi kereskedő és Klein Peppi ugyancsak nyíregyházi magánzónő is egyazon napon érkezett Füredre s mindketten a Stefánia-udvarban vettek ki szobát. " Uo. 53. n A Horváth-ház történtére: Zákonyi vonatkozó fejezete 477-487. 13 Uo. 488-456. ,4 Uo. 454^158. '

5 „Abban az időben, mikor az «Esterházy» volt a világ legszebb fogadója, nemcsak Füreden, de egész Magyarországon... " Krúdy Gyula: Esti órák. In: Uő: Szerenád. Bp., 1979. 264. >6 „ Tagadhatatlan, hogy a szokás, mely szerint gyakran férj nélkül, legfeljebb kisgyermekek társaságában utaztak fürdőre fiatalasszonyok, nem a házastársi hűség erősödésének irányába hatott." Kósa, 1999. 167.