Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Katona Csaba: Fürdővendégek Balatonfüreden (különös tekintettel Szabolcs megyére és Nyíregyházára)

az is, hogy augusztus lassan elveszítette utóidény jellegét, melyet korábban az teremtett meg, hogy a fürdőn időző birtokos nemességnek július után vissza kellett térnie birtokára az aratási munkálatok miatt.

75 Ha megvizsgáljuk, hogy milyen jellegű településekről érkeztek a fürdővendégek, egyre több városiasodon: helységet láthatunk a listán. Mindezek alapján leszögezhetjük, hogy a fürdővendégek lakóhely szerinti megoszlását nem függetleníthetjük a társadalmi rétegek szerinti megoszlástól, a kettőt összefüggéseikben is kell vizsgálnunk. 4. A szabolcsi vendégek Füreden Krúdy füredi témájú müveinek ismeretében az olvasónak akár olyan benyomása is támadhat, hogy Füreden lépten-nyomon egymásba ütköztek az író szűkebb pátriájából, a Nyírségből érkezett bocskoros nemesek. Visszatérő alakjai Matskási

76 és Mitskei, a két nyíri kurtanemes (A silbak, Mitskei és Matskási, Esti órák stb.), míg az Ál-Petőfi c. művében a múlt század második felének jeles nyíregyházi polgára, Szénf(f)y Gusztáv alakja tűnik fel a frissen megalakult Balatoni Dalárda vezéralakjaként.

77 A valóságban — amint az az utazási viszonyok és a fürdőhelyi költségek elemzése után már gyanítható — korántsem voltjellemző, hogy a szabolcsiak nagy számban képviseltették magukat a számukra távol eső és drága fürdőhelyen. Az általunk vizsgált 11 év során Szabolcs megye területéről Balatonfüredre érkezett fürdővendégek adatait a mellékelt táblázaton láthatjuk összesítve. Az egyes rovatokban látható számok közül az első az adott helységből egy évben Füredre érkezett vendégek számát jelöli, míg a második szám azt, hogy közülük hányan kerültek fel név szerint a fúrdőlistára. A Bevallási jegyeken ugyanis csak egy vendég szerepelt név szerint az érkező családok vagy társaságok esetében, így van ez a fürdőlistákon is. Sokszor a név és a foglalkozás után nem szerepel semmi, és csak a vendégek száma rovatból derül ki, hogy az illető nem egyedül érkezett. De előfordulnak olyan megjelölések is, mint például:... és nevelője,... és családja,... nejével,... gyermekeivel, sőt egy ízben ... anyjával. A családtagok, a személyzet, röviden a kísérők, név szerint nincsenek rajta a kurlistákon. így például 1857-ben Nagykálióról 4 vendég kereste fel Füredet, de közülük csak ketten azonosíthatóak név szerint is, a két másik családtag vagy személyzet lehetett. Mit árul el számunkra ez a táblázat? A vizsgált 11 év során mindössze 19 szabolcsi helységből keresték fel Füredet. Csupán összehasonlításként: Somogy megyéből 97, Veszprémből 83, Zalából pedig épp 100 helység bocsátott ki vendégeket Füredre ugyanezen 11 év során. Ugyancsak a táblázat alapján azt is megállapíthatjuk, hogy melyik évben hány vendég érkezett Szabolcs megye területéről: 1840-ben 2, 1841-ben egy sem, 1952-ben ugyancsak 2, 1857-ben 9, 1863-ban 4, 1868-ban 7, 1869-ben 11, 1872-ben 8, 1884-ben 13, 1908-ban 15, míg 1916ban 31. Vagyis a szabolcsi vendégek száma lényegében folyamatos emelkedést mutat. Ez az emelkedés azonban, a megye egészét tekintve, meglehetősen csalóka, mert még egy pillantást vetve a táblázatra világossá válik, hogy a növekedés mögött gyakorlatilag a nyíregyházi vendégek növekvő száma bújik meg. Ez pedig világosan mutatja annak a megállapításnak az igazát, miszerint a városi, polgári mentalitás döntő szerepet játszik a fürdőre járás divatjának elterjedésében, csakúgy, mint a közlekedési viszonyok javulása, a vasút kiépülése is. 75 Krúdyt idézve: „ Volt külön névsora az aratás előtti fürdővendégeknek: új »kúrlista« készült cséplés után, amikor a falusi és pusztai honoráciorok mentek el fürdőzni a nehéz munka után. " Krúdy, é. n. 62. 76 „A füredi gavallérok között volt egy bizonyos Matskási Miklós nevezetű nyírségi úriember. " Krúdy Gyula: A silbak. In: Uő: Szerenád. Bp., 1979. 268. 77 Krúdy Gyula: Ál-Petőfi. Lehullt csillag fénye. In: Uő: Aranyidő. Bp., 1978. 211.