Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Katona Csaba: Fürdővendégek Balatonfüreden (különös tekintettel Szabolcs megyére és Nyíregyházára)

amelynek lakói rendszerint szép számmal látogatták Füredet. Tovább fűzve a fenti gondolatsort, azt is bátran kijelenthetjük, hogy egészen az 1880-as évekig Füred gyakorlatilag a Dunántúl néhány megyéjének és — elsősorban — Pest-Budának (Budapestnek) a kedvelt fürdőhelye volt, Magyarország más tájairól nem volt tömeges látogatottsága. Ez nyilván több okra vezethető vissza, amit az alábbiakban kísérelünk meg nagy vonalakban felvázolni. Állításunk igazolására e helyt egy tisztántúli vármegye, Szabolcs Füredre látogató lakóinak vizsgálatát helyezzük előtérbe mint konkrét esettanulmányt. (Itt jegyezném meg zárójelben, hogy az 1840-től 1916-ig terjedő időszak tizenhárom teljes fürdőlistát megőrző évének kutatása során, az egységességet szem előtt tartva, visszamenőleg is az 1886. évi megyerendezés utáni állapot szerint vizsgáltam.) 1. Forrásaink, a fürdőlisták „ Reményteljesen hangzottak a névsorból a leányok nevei, mint megannyi fürdői andalgás, szerelmes éjjeli zene, a legközelebbi farsangon való gyűrűváltás. Az asszonyok nevei mellé kötőtűk csörgését és nyári délutánok édesded pletykáit képzeltük. Míg a férfiak neve oly komoran tűnt fel a névsorban, mint a nagybőgő hangja a zenekarban. Voltak köztük nevek, amelyekhez csakis a savanyúvízzel kevert kerti bort lehetett elképzelni: más nevek a hosszadalmas ferblijátékot, mások ismét az esti táncot a társalgóban és a holdvilágos éjben való zenélést juttatták eszünkbe. "

4 Ekképp emlékezett Krúdy Gyula, Nyíregyháza szülötte, Füred szerelmese a fürdőlistákra az eredetileg a Magyarország hasábjain 1923. július 7-én megjelent írásában. De milyenek is voltak a nagy író által oly megejtő nosztalgiával bemutatott vendégnévsorok valójában? A füredi Savanyúvíz Hegedűs Zsigmond nevű vendége valamikor 1836 és 1839 között az alábbiakat írta a Panaszokjavítások, szépítések, javaslatok jegyzőkönyve

5 lapjaira: „Kívánnám, hogy a főidény elmúlván tüstént az itt volt vendégeknek száma újságok által nyilvánosságra tétetnék, sőt az itt volt vendégeknek neve is ki is nyomtatva megszerezhetők volnának. "

6 Talán maga sem gondolta, hogy javaslatának megvalósulása már nem sokat várat magára: 1839-ben első ízben jelent meg Füreden a vendégek nevét, lakóhelyét és „characterét", valamint a fürdő látogatóinak számát tartalmazó névsor, a fürdőlista. Még 1836-ban, amikor a fürdőt saját kezelésébe vonta tulajdonosa, a bencés rend, életbe lépett az előző évben megalkotott fürdői rendtartás.

7 Ennek értelmében a fürdővendégek adatait jegyzőkönyvbe kellett venni, még akkor is, ha magánházaknál szálltak meg.

8 Az adatokat úgynevezett Bevallási jegy 4 Krúdy Gyula: Fürdővendégek névsora. In: Uő: Vadszőlő. Budapest, é. n. (a továbbiakban Krúdy, é. n.) 62-63. 5 Ez nagyjából a ma is használatos panaszkönyveknek megfelelő füzet volt, ahova azonban a vendégek panaszaik mellett jobbító szándékú javaslataikat is bejegyezhették. A „panaszkönyv" eredetije az 1950-es évek során ismeretlen helyre került, tartalmának rekonstruálása az azt megelőző időkben készült tanulmányok révén lehetséges. 6 Daday András: A régi Balatonfüredről. I. Gyógyászat, 1945. 15. sz. (a továbbiakban Daday, 1945.) 216. 7 „ Egyszersmind fürdő-rendszabályok dolgoztattak ki, melyek — következő fürdőidényben — életbe is léptettek." Orzovenszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása. Pest, 1863. (a továbbiakban Orzovenszky, 1863.) 58-59. 8 „A névsorok kellő szerkesztése és a meghatározott gyógy- és zenedíjak pontos beszedése végett, tartoznak a t. cz. vendégek megérkezésük után azonnal a bejelentési ivek rovatát kitölteni. " Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei képekkel illusztrálva. Bp., 1878. (a továbbiakban Jalsovics, 1878.) 68.