Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Kujbusné Mecsei Éva: Miből váltakozott meg földesuraitól Nyíregyháza? (A város és városiak vagyonképessége a XIX. század elején)

biztosítására gazdaságukhoz mérten nagy, de még elviselhető anyagi terhet vállalva megváltakoznak, és megpróbálják a szabad királyi városi jogállás megszerzését. A megváltakozást segítette, hogy a birtokosok, főként a Dessewffyek is kényszerhelyzetben voltak, ugyanis a famíliából tizenketten kellett, hogy osztozzanak a Nyíregyházáról befolytjövedelem felén. Bizonyára a részbirtokosságból származó gondok, a család egyes tagjainak labilis anyagi helyzete, valamint az, hogy Nyíregyháza nem tartozott a családi törzsbirtokhoz, mind hozzájárultak a város örökváltság iránti kérelmének elfogadásához." Dessewffy Sámuel a család teljes meghatalmazottjaként 1803-ban mondott le a Nyíregyháza városában és határában lévő összes birtokuk tulajdonjogáról. Az 1804. március l-jén a jászói konvent előtt hitelesített örökvallás értelmében a nyíregyháziak 320 ezer rénes forint ellenében mentesültek a Dessewffyeknek járó földesúri szolgáltatások alól, megkapták birtokrészük tulajdonjogát, a regálékat, és a család lemondott a város javára a földesúri igazságszolgáltatásról is.

12 A nyíregyházi elöljárók tudták, hogy a váltság egyösszegű kifizetésére önerejükből nem vállalkozhatnak. Amennyit elő tudtak teremteni, az a lakosokra kivetett különadóból, az ún. váltságpénzből származhatott: 60 rénes forintjával számolva az 1346 házat, 1710 kötélalj földet és 279 nyilas szőlőt összesen 200 400 forintnyi bevételt jelenthetett. Egy összegben azonban kevesen voltak képesek fizetni, a nyíregyháziak többsége éveken keresztül törlesztette az ingatlanjaira kivetett váltságot. A tanács problémáinak egyik legfontosabbikává is az adósságfizetés megoldása, a lakosok fizetésre ösztönzése vált. Határozatok sora született egyrészt a kirótt összeg beszedésére, másrészt újabb lehetőségek felfedezésére. így hozták 1810-ben azt a döntést, hogy az 1 kötélalj földet meghaladó szállások után az 1803-ban megállapított összegen felül is fizetni kell. „ Vétettessenek intra- és exravillanaproportioba, mérettessenek az udvarok, kertek és szállások megtartatván a már egynehányszori közvégezést, mely szerint a legkisebb porta vagy szállás, egy kötélaljból álló, 60 rénes forinton váltathatik, amely porta pedig vagy szállás nagyobb lesz (melyek mindazonáltal három classisra fognak osztatni) ezen 60 rénes forintokat pótolni tartozik... A régi szőlőskertek szomszédjában lévén egynéhány gyümölcsét termő kertek, azoknak mind váltsága, mind pedig árendafizetéséről tétettessen rendelés s meghatározás. "

I} A város jövedelme nem volt olyan nagy, hogy a megváltakozásnak számottevő forrása lehetett volna, azonban fedezetül szolgálhatott a magán vagy ónokból nyújtott kölcsönökhöz. A Dessewffy-féle váltság kifizetéséhez a szükséges összeg felét ugyanis hitelekből teremtették elő. 1804-ben 160 000 forintnyi kölcsönt vettek fel, amelyet 9600 forint kamat terhelt.

14 A lejáró kölcsönök visszafizetéséhez — szükség esetén — újabb és újabb hiteleket is fel kellett venni. 1808-ban pl. 82 hitelezőtől 186 276 forintot kölcsönzött Nyíregyháza.

15 A nagy összegű tartozás kiegyenlítésére az 1811-1817 közötti infláció biztosított jó lehetőséget, amelyet igyekezett is a város kihasználni pénzügyei rendezésére. Az örökváltság-szerződéssel Nyíregyháza a Károlyiak „birtokostársa" lett. Pénzéért nemcsak egyik földesura fennhatóságától szabadult meg, hanem értékes ingatlanokat szerezve földesúri jussokat is kapott a város parasztcommunitasa. Belső autonómiája azonban nem nőtt a remélt mértékben, hiszen a jelentős ügyekben továbbra sem dönthetett egyedül. Sőt, a 11 Cservenyák, 1974. 47-48. 12 Uo. 52. 13 SZSZBML, V. A. 102/a. Nyíregyháza mezőváros tanácsának iratai. Jegyzőkönyvek. 78/78. 1810. október 26. No. 2137. 14 A hitelezők a kölcsönöket általában hat, ritkábban öt százalékos kamatra adták. 15 Cservenyák, 1974. 53.