Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Előadások 1848–1949-ről - Galambos Sándor: „A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek” (Egy német város lapjai a magyar szabadságharcról)

* * * A szélesebb körű forrásközlés reményében most csak egyetlen cikket közlök. Az Iserlohner Wochenblatt 1849. július 21-én Pulszky Ferencről, a külügyminisztériumi államtitkár-helyettesről tett közzé egy írást Jellemrajzok a magyar függetlenségi harcból sorozatcím alatt.

1 „ Talán senki nem képes rátermettebben diplomáciai tárgyalásokat vezetni, mint Pulszky Ferenc. Lelki nyugalma, jóindulatú arckifejezése, modorának könnyedsége, biztos, kedves fesztelensége elrejti szellemének hatalmas fölényét, és ez különösen kedveltté teszi őt az államférfiak körében, akik a könnyen megközelíthető és érdemdús munkatársakat szeretik. Pulszky lénye inkább egy német tanáré, aki jártas a szalonokban, mint egy magyar nemesé; kis termetű, sápadt arca szakáll nélküli, haja sima, világosszőke, nem rendelkezik azokkal a fontos ismertetőjegyekkel, amelyek a magyar nemest külső megjelenésében jellemzik. Jelleméből hiányzik a keleti impulzivitás is, ami például Kossuth sajátja, és amilyen nagy lehetne hazafias részvétele a mostani harcban, annyira csekély a befolyása a magyar nemzet tömeges felkelésére. Ennek ellenére igen magasan képzett, művelt koponya, széles körű ismeretekkel és adottságokkal. Pulszky író, publicista, bankszakember és emellett jó szónok. Amióta egy nagybirtokot vásárolt, amely csaknem fél millió tallérba került, behatóan foglalkozik a mezőgazdasági kérdésekkel, és egy napon talán Magyarország Chaptaljar lesz. Egy hihetetlenül gazdag nagybácsi várható örököse, aki saját vagyonát még azzal is növelte, hogy az egyik legelső bécsi bankár lányát vette feleségül, aki jelentős hozományt hozott neki. Pulszkynak az a különleges tehetsége, hogy az összekuszálódott viszonyokat gyorsan és világosan kibogozza, választékosan és hazafias lelkesedéssel beszél, mégis anélkül, hogy a hév elragadná. Kissé rekedt hangja a tüdő gyengesége miatt halk, de ez igen nagymérvű gyengeség. Erőlködnie kell, hogy hallhatóvá tegye magát a tömeggyűléseken, szavainak eleganciájával és a mondanivaló szerkezetével és lényegével mindig megszerezi a közönség figyelmét, és biztosítja neki kevésbé a viharos tapsot, mint inkább a tartós befolyást. Ami ennek ellenére nem sikerül neki, és az olyan hatalmas nyugtalanság idején, mint ami most Magyarországon van, megfosztja őt minden más nagyobb befolyástól, az a személyes bátorság hiánya, az akaratgyengeség, az igazi lángoló lelkesedés hiánya, amely semmi számítást nem ismer és félreteszi az iskolás bölcsességet. Ennek oka egyszerűen az, hogy Pulszky szíve és szelleme nem egy, ami pedig a politikai hatóerő szükséges követelménye. Pulszky olyan ember, mint a mi Dahimannunk

3 és Gervinusunk,

4 akik a maguk történeti tudásának segítségével és a sokoldalúan mérlegelő értelmezés hideg számításával akarják az eseményeket irányítani, anélkül, hogy a népek szívét számításba vennék, a szívet, amely különösen a nemzeti lelkesültség idején sokkal nagyobb hatással van a tömegekre és ezáltal az eseményekre, mint az elemzés és a filozófiai elmélkedés. Pulszky azokhoz az elméleti politikusokhoz tartozik, akik korunkban a legjobb akarat ellenére általában minden párttal összevesztek, mivel ők nem a cselekvéshez, hanem csak a beszédhez értenek, és a szekeret, ahelyett, hogy előre tolnák, egyre mélyebben a talajnélküli 1 Itt köszönöm meg dr. Oroszné Herczegh Annának és Bagaméry Beának a fordításban nyújtott segítségét. 2 Chaptal, Jean Antoine Claude (1756-1832): francia vegyész, politikus. Ő fedezte fel a bor alkoholtartalmának fokozását szolgáló eljárást. 3 Dahlmann, Friedrich Christoph (1785-1860): német történetíró és államférfi. 1848-ban a porosz alkotmánytervezetről folytatott tanácskozás tagja, majd a frankfurti szövetségi gyűlés résztvevője. 4 Gervinus, Georg Gottfried (1805-1871): német történetíró. 1848-ban tagja a frankfurti parlamentnek.