Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Előadások 1848–1949-ről - Takács Péter: „... az én csekélységem is befolyást gyakorolt...” (Krasznay Péter visszaemlékezései 1848–1849-re)

Krasznay Péter a szatmári papneveldéből kilépve, 1847 őszén az egri jogakadémián folytassa tanulmányait.

7 1848 február végén, március elején itt, Egerben — a farsangi táncmulatságok közepette — érte a párizsi, bécsi és pesti forradalom híre Krasznay Pétert és jogakadémiai társait. Mint általában korabeli városainkban, Egerben is romantikus lelkesedéssel, tüntetéssel, a kétfejű sasok, egyéb osztrák szimbólumok leverésével, a kivilágítatlan ablakok beverésével reagáltak a jogászhallgatók és diákok a hírre, majd előrehozott vizsgákkal tették lehetővé a május második felétől szerveződő 10., illetve 12. honvéd zászlóaljhoz való jelentkezéseket.

8 Krasznay Péter — lelkesülten, hogy le ne maradjon az eseményekről — a 10. honvéd zászlóaljhoz jelentkezett. Ezt Debrecenben képezték ki, és július hónap közepe táján indították a délvidéki harcok színhelyére.

9 A Délvidéken harcoló 10. honvéd zászlóaljtól 1848 októberében nyolcadmagával Krasznay Pétert átvezényelték a 25. honvéd zászlóaljhoz. Október 10-én indult társaival Nagybecskerekről Pestre új alakulatához, azzal az ígérettel, hogy őrmesteri beosztásban alkalmazzák őket, de a Komáromnál utolért zászlóaljukhoz megérkezve Mihályi István őrnagy csak „másodrendű tizedesnek" alkalmazta „a tanult fiúkat", élete végéig tartó sérelmet okozva ezzel Krasznay Péternek.

10 A 25. zászlóaljnál — mint „bajusztalan baka-káplár" — Buda bevételéig harcolt Krasznay Péter. Itt, a vár ostromakor hívta fel magára Rakovszky Sámuel őrnagy figyelmét, aki az ostrom során elesett tisztjei pótlására több jeles vitézt — közöttük Krasznay Pétert is — meghívott alakulatához tisztnek. A vágyai beteljesülését megélő Krasznay örömmel lépett a 48. zászlóalj kötelékébe, ahol bátyja, Gábor is szolgált, s ahol végre 1849. június 8-án tiszti egyenruhába öltözhetett, s megkapta hadnagyi kinevezését, sőt mindjárt Rakovszky Sámuel őrnagy altisztje lehetett." Ezt követően részt vett a Komárom körüli harcokban, majd a nagy dicsőségre emelkedett 48. zászlóaljjal együtt — az oroszok támadása és Görgei

12 hadseregének Aradra történő levonulása után — visszamaradtak Komárom védelmére. Klapka irányításával itt tették le a fegyvert 1849. október 2-án, s nyertek menleveles elbocsátást október 5-én.

13 Ezzel véget ért a honvédélet, már csak a Szabolcs megyei Kemecséig vezető út viszontagságait kellett átélnie, hogy 18 hónap távollét után ismét családi körben tölthesse napjait. A Krasznay Péter életének meghatározó 18 hónapját érintő vázlat csak a nagy fordulatok sarokpontjait jelölte ki. Ezt a keretet dúsította életté az az élményhalmaz, amiben nap mint nap része volt a mi 18 éves hősünknek. Ez alatt a 18 hónap alatt az otthoni és iskolai évek egymás után gördülő, legfeljebb egy-egy táncmulatsággal, egy-egy lopott csókkal, diákcsínnyel tarkított, de ezrek, tízezrek által ismételt szürke hétköznapjait a történelmi létezés szférájába emelte az önakaratból honvéddé szegődés ténye. Amikor a toborzótisztek tenyerébe csaptak Krasznay Péter és társai, egy — az eddigiektől minőségében különböző — új életformát, a magasabb szintre emelt történelmi létezés módozatát választották, még akkor is, ha ennek ideológiai, politikai és társadalmi vetületével, következményeivel nem voltak tisztában. Krasznay Péter visszaemlékezésének tartalmi és történelmi értékét csak növeli, hogy ezt a tudatosságot 7 Forrai, 1998. 50-51. 8 Uo. 57. 9 Uo. 58. 10 Uo.65. 11 Uo. 105. 12 Görgei Artúr a szabadságharc idején saját elhatározásából lemondott a nevében szereplő y használatáról, ezért úgy ítéltük meg, hogy akkor járunk el helyesen, ha az 1848-49-es eseményekkel kapcsolatban nevének í-s változatát szerepeltetjük dolgozatunkban, kivéve a forrásidézeteket. 13 Uo. 130.