Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)
Előadások 1848–1949-ről - Takács Péter: „... az én csekélységem is befolyást gyakorolt...” (Krasznay Péter visszaemlékezései 1848–1849-re)
TAKÁCS PÉTER „... az én csekélységem is befolyást gyakorolt..." (Krasznay Péter visszaemlékezései 1848-1849-re) A történelem időről időre ritmust vált, s felgyorsult eseményeivel, változásaival annyi élményt rak egy-egy generáció vállára, amennyi elegendő ahhoz, hogy nemzedékek sorsát, jövőjét meghatározó módon befolyásolja, s az élmény hordozóiból — különösen ha maguk is részesei, formálói voltak az eseményeknek — gyakorta feltör a vágy, hogy az utókor okulására vagy csak az emlék ébrentartása okán megírják emlékeiket. Ilyen ritmust váltó periódusa volt a magyar történelemnek 1848-1849. Soha korábban nem kényszerített esemény, változás, háború annyi embert élményei, tettei rögzítésére Magyarországon, mint a polgári átalakulásunknak ez a rövid, forradalmi és honvédelmi eseménysora. Feljegyzések, naplók, memoárok, elbeszélések, publicisztikai cikkek, visszaemlékezések máig felmérhetetlen sora idézi ennek az alig több mint másfél esztendőnek a rendkívüli sodrását, embereket, jellemeket próbára tevő ritmusát. Ezeknek az emlékeknek, feljegyzéseknek a bő áradatában is külön figyelmet érdemel Krasznay Péter kemecsei illetékességű honvédhadnagy maga által naplónak nevezett, valójában azonban memoárnak, visszaemlékezésnek minősíthető kézirata, melynek hét vaskos füzetéből kettőt Forrai Ibolya és Árva Judit gondozásában, Benda Gyula bevezetésével, Forrai Ibolya szerkesztésében 1998-ban a Néprajzi Múzeum jelentetett meg. 1 Öt füzet azonban máig kiadóra várva porosodik, kopik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban. 2 A kézirat szerző által választott címe: Napló jegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak, melyeket az alább kifejtendő czélból [családtagijai részére emlékezetül hagyni kívánt, a feljegyzéseiket] az 1858-ik évben kezdvén el azon elhatározással, hogy [azokajt élete fogytáig folytatni fogja... 3 Nincs most terünk az emlékirat teljes bemutatására. Keletkezésének körülményeiről, tartalmáról, a megírt évek soráról is csak annyit jegyezhetünk meg, hogy — háromszori nekirugaszkodással — rövid felvezetés, családismertetés után 1830-tól 1916-ig évrendes osztásban írta meg Krasznay Péter saját életének menetét, egyéni sorsának, családi közösségének, rokonságának hétköznapi létét. E nyolcvanhat évnyi „mikrotörténelem" legizgalmasabb periódusa — terjedelemben is a leghosszabb, közérdeklődésre is a leginkább számot tartó fejezete — az 1848-1849-es eseményekkel foglalkozó rész. 4 A fejezet izgalmát és egyben hitelét az növeli 1 Krasznay Péter naplója nem ismeretlen a történészek előtt. Az 1830-1861. évek közötti feljegyzések 1998-ban könyv alakban megjelentek: „Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak..." Szerk. Forrai Ibolya, a szöveget gondozta: Forrai Ibolya és Árva Judit. A bevezetőt írta és a névmutatót öszszeállította: Benda Gyula. Néprajzi Múzeum. Bp., 1998. (a továbbiakban Forrai, 1998.) 2 A hét füzetből álló emlékirat 1-2. füzetét már korábban megkísérelte kiadni Nyárády Mihály néprajzkutató, de valamilyen oknál fogva ez elmaradt, s az első két füzet 1998-ig lappangott, mígnem egy kutatói hagyatékban Forrai Ibolya és munkatársai megtalálták. A 2-7. füzetet Szabolcs-SzatmárBereg Megye Önkormányzatának Levéltára őrzi XIII. 9. jelzet alatt. A napló itt őrzött füzeteivel foglalkozott Takács Péter: Adalékok a nemesi polgárosodás útvesztőihez (Egy szolgabíró politikai portréja a dualizmus korában). In: Polgárosodás Közép-Európában. Tanulmányok Hanák Péter 70. születésnapjára. Szerk. Somogyi Éva. Bp., 1991. 57-69. (a továbbiakban Takács, 1991.) 3 Forrai, 1998. 25. 4 Uo. 56-146.
