Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Előadások 1848–1949-ről - Bukovszky László: Népképviseleti választások Nyitra megyében 1848-ban

A megyében megválasztott országgyűlési követek igazolásuk után, néhány kivételtől eltekintve, rendszeresen részt vettek a képviselőház ülésein Pesten. A Debrecenbe költözött országgyűlést azonban már csak négyen követték. Az 1849 tavaszán folyt követigazolások után Brogyányi Imre, Markhoth János, Simonyi Ernő és Zelenay Gedeon rendelkezett csak érvényes mandátummal.

60 A képviselőházi választások körül kialakult helyzet elcsendesedése után végre remény volt arra, hogy a pártoskodások miatt elakadt hivatali feladatok teljesítése kedvező fordulatot vegyen a megye igazgatásában, hiszen nemcsak az áprilisi törvények ismertetése, de a nemzetőrség megszervezésének elmulasztása sok kívánnivalót hagyott maga után. A megyében kialakult helyzetről a Közlöny 1848. augusztus 13-án ezt írja: „ E megyének van a Felföldön a legislegfontosabb hivatása. Ha e népes tehetős megyében rend uralkodik és a szabadság új törvényei az életben mint valóság tűnhetnek elő, akkor e megye öt-hat szomszéd megyét ragad magával a békés fejlődés rendezett pályáján. Ha viszont Nyitrában megdől a rend és az új alkotmány adta szabadság bizton nem élvezhető, akkor szinte öt-hat megyét kell félteni a hasonló sorsra jutástól (Trencsén, Túróc, Árva, Liptó, Szepes). És Nyitra már ott áll az általános izgatottságnak ama stádiumában, hogy még csak egy szikra kell a legveszedelmesebb irányú kitörésekre. "

6I E bölcs és igaz megállapítást a hatalom megszerzéséért mindent elkövető pártok csak nagyon későn értették meg, mikor a szikrától az ország és a megye is már lángokban állt. 60 Uo. 888. 61 Közlöny, 1848. 6. sz.