Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Előadások 1848–1949-ről - Bukovszky László: Népképviseleti választások Nyitra megyében 1848-ban

a Rudnyánszky-párt újabb óvást emelt, ugyanis szavazóikat továbbra sem engedték a szavazóhelyre menni. Ekkor Vágsellye és Vágkirályfa elöljárói a választási elnöktől, Tóth Károlytól szerettek volna orvoslást kérni a történtek miatt. Ehelyett a Keresztúry-párt hívei hantokkal meghajigálták a küldöttséget, és zászlajukat szétszaggatták.

44 Azonban ők sem hagyták megtorlatlanul az ellenük elkövetett sérelmet. A támadást viszonozták, kövekkel és tégladarabokkal, „ holott kő és tégladarabok a helyen pénzért sem találhatók" — írja az eseményekről Tóth Mihály választási elnök.

45 Ezután elszabadult a pokol. A Vág túloldaláról érkezők bejöttek Vecsére, ekkor viszont a Keresztúry-párt támogatói karókkal, botokkal agyba-főbe verték őket. A véres csata egy óráig tartott. A vágsellyeiek panaszlevelükben azt írják, hogy a rendbontás főszervezője Zámbó János, a szomszédos Hosszúfalu bírája volt, aki „két szekér nyírfa és fűzfa karót vitetett verésre, de még Mészáros Elek kocsmárostól a fejszét is kivitette és azt parancsolván, hogy készítsenek maguknak botokat, ha netalán még elegendő nem volna, melyekkel közülünk számosabb népet koldussá vertek "

46 A Nyitráról Vecsére igyekvő Rudnyánszky-pártiak az angyalkai ispánlakban értesültek a véres összetűzésről. Szerintük „a farkasdi nemesség, a hosszúfalusi és tornóci nép az újváriak izgatására tették a zavart. "

41

A másik fél védelmében a már említett Tóth Mihály, aki egyébként Érsekújvár polgármestere volt, azzal próbálta megmagyarázni a történteket, hogy a Keresztúry-párti farkasdiak csak azután támadtak rá a másik jelölt támogatóira, miután értesültek arról, hogy a nyitrai választásokon a Tarnóczy-párt megfutamította a Népkör jelöltjét, és hogy a győztesek nagy tömeggel indultak Vágvecsére.

41

* Az összetűzést követően az a hír járta, hogy a véres eseménynek több halálos áldozata is van, sőt mi több, a vérengzésnek maga Rudnyánszky János is áldozatul esett. A történtek után így szabályos eredmény nem született. Ettől függetlenül azonban, azt követően, hogy a Rudnyánszky-pártiak a választás helyét fejvesztve elhagyták, a Népkör hívei Keresztúryt győztesnek hirdették ki.

49 A választások másnapján az érintett vágsellyeiek és vágkirályfaiak egy beadványban panaszolták el a megyének az előző napon rajtuk esett sérelmeket. A történet nem maradt visszhang nélkül, miután a belügyminiszter is tudomást szerzett az ügyről. A történtek kivizsgálására június 27-én Nyitrára érkezett Tarnóczy Kázmér kormánybiztos. A vele együtt érkezett katonaságot Farkasdon helyezték el, hogy megakadályozzák a további rendbontást. A vérengzés kivizsgálására felállított törvényszék június 30-án Farkasdon kezdte meg munkáját.

50 Az esettel kapcsolatban több helybeli polgárt börtönbüntetésre ítéltek, akiket azután Nyitrán a megyei börtönbe zártak.

51 Az esettel a képviselőház igazolóbizottsága is foglalkozott, és július 9-i végzése szerint — mint ahogy a tárgyra vonatkozó iratokból kitűnt — a hibásan megrendezett választások eredményét megsemmisítették.

52 45 Közlöny, 1848. 30. sz. (Vágvecsei kerület Nyitra megyében) 46 SOBA-N, Nyitra megye I. III/635/1848. (Vágsellyeiek és vágkirályfaiak panaszlevele) 47 Közlöny, 1848. 18. sz. 48 Közlöny, 1848. 30. sz. 49 Közlöny, 1848. 23. sz. 50 SOBA-N, Nyitra megye I. 1/315/1848. 51 SOBA-N, Nyitra megye I. VI/1368/1848. Az irat pontos számadatot nem közöl. 52 SOBA-N, Nyitra megye I. III/627/1848. Pálóczy László képviselőházi korelnök levele.