Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Előadások 1848–1949-ről - Egyed Ákos: Bem és a székelyek

végén ugyanis már igen tekintélyes haderő állt készen arra, hogy Bemhez induljon; Németh László kormánybiztos mintegy 10 000 embert mozgósított, de nagy részük fegyvertelen volt.

13 A háromszéki lázas előkészületekről értesülést szerezve, Brassó és a környékbeli szász falvak Háromszéket békességre szólították fel. Németh László kormánybiztos jelentése szerint: „Brassó városa egy 21-én kelt sürgönye által a kereskedési viszonyok és barátsági egyetértésre szólít fel, így Hermán helysége is egy 8 tagból álló szász és oláh küldöttség által békességet kér, de egyikkel is Bem tábornagy(l) úr rendelkezéséig alkudozásba nem ereszkedem. "" Németh László zárómondata a következmények miatt érdekes: ,,E szerint mint bizonyost írhatom, hogy egy-két nap alatt a szász földre minden ellentállás nélkül bevonulhatunk. "

IS Látni fogjuk, hogy ezt a kiinduló székely haderő meg is fogja rövidesen kísérelni. Addig azonban vizsgáljuk meg, hogy mi történt Csík-, Gyergyó- és Kászonszékben. Bem tábornok levelének vétele után a Gyergyófaluban tartózkodó Mikó Mihály kormánybiztos, aki Jakab Elek szerint „egymagafél Csíkország vo//",

lf> megkezdte a nép felvilágosítását az új erdélyi helyzetről, s előkészítését a Bemhez való felzárkózásra. A nagy fordulatot azonban Csík helyzetében Gál Sándor ezredes megjelenése idézte elő. Gál Háromszékről 140 honvéddel 1849. január 23-án

17 a Nyerges-tetőn át érkezett a szék területére, s tevékenységét azzal kezdte, hogy Betzmann ezredest leváltotta a csíki gyalogezred éléről, letartóztatta s átvette az ezred főparancsnokságát. Aztán a „gyanús és a magyar ügyet szolgálni nem akaró katonatisztektől az ezred területét megtisztítja. "

m Néhány nap alatt az ezred otthon talált állományából megszervezett három zászlóaljat, amelyet később mint a 76., 77. és 78. számú honvédzászlóaljakat sorolta be a magyar honvédségbe, s azok parancsnokává kinevezte Sándor Lászlót, Endes Józsefet és Kabos Károlyt Őrnagyi ranggal. Ugyanakkor a Dorschnerrel korábban bizonyos mértékben együttműködő Balási József főkirálybíró mellé „ellenőrükül" és „polgári biztosokul" Mikó Mihály kormánybiztost és Biális Ferencet, a korábbi Dorschner-ellenes szervezkedés egyik vezetőjét állította.

19 Mindezek hivatalossá tétele érdekében arra kérte a főkirálybírót, hogy január 25-re hívja össze a képviselőbizottmányt. A főkirálybíróval közölte azt is, hogy Tamás András őrnagynak nemzetőri főparancsnoki megbízatást adott, aki Csíkszék rendőri ügyeit is intézni fogja.

20 Gál Sándor tehát Csíkszék élére a magyar kormányhoz hü vezetőséget állított; Balási főkirálybírósága ezután inkább formális volt. Gál Sándor tagadhatatlanul forradalmi módon járt el, s emellett a Bemtől kapott parancsot is teljesítette: 1849. január 28-án elindította az említett három zászlóaljat Háromszék felé, hogy aztán az ottani katonasággal együtt a Medgyesen állomásozó magyar táborhoz vezesse. Itt jegyezzük meg, hogy Gál Sándor és munkatársai később megalakították a 80., 81. és 82. honvéd zászlóaljakat, felerősítették a 12. önkéntes 13 Vö. Némely adatok a Székelyföldről. Honvéd, 1849. február 6. 35. sz. A cikket valószínűleg Németh László írta. 14 Kolozsvári Állami Levéltár, Csány levéltára. 5. cs. 42/1849. 12. 15 Uo. 16 Jakab Elek, 1880.451. 17 Hargita Kalendárium, 1976. 73. 18 Imets Jákó: Csíkszék 1848-49-ki történetéből. Székely Egyleti Naptár, 1879. Lásd még Endes Miklós: Csík-, Gyergyó- és Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Bp., 1937. (a továbbiakban Endes, 1937.) 281.; Mikó Mihály kormánybiztos jelentése ellentmond annak, mintha Gál az ellenséges tiszteket eltávolította volna. 19 Gál Sándor levele. Közli Antal Imre. Hargita Kalendárium. 1978. 70.