Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Előadások 1848–1949-ről - Czövek István: A magyar 1848–49 és Európa

A cári Oroszország európai befolyása a magyarországi események révén is túlságosan megnövekedett, így Palmerston, Tocqueville megpróbáltak közbenjárni a magyar ügyben. A történelmi irodalomban sokat emlegetett, 1849. augusztus l-jén kelt palmerstoni jegyzéket Schwarzenberg arra sem érdemlegesítette, hogy felbontsa, majd a magyar forradalom leverése után megalázó elutasító választ adott rá. Úgy gondoljuk, 1848^49 magyarországi eseményei nagyon lényeges gazdasági okok miatt szoros összefüggésben vannak az 1814-15-ös időszakkal, hiszen a bécsi események, rendezések következtében Európában a béke, ha úgy tetszik, a konzervatív nyugalom honolt. Ez egyik fontos előfeltétele volt Európa gazdasági fejlődésének. Voltak olyan államok, elsősorban Nyugat-Európában, amelyek ezt nagyon jól kihasználták, míg Keleten alig léptek túl a dinasztikus nagyhatalmi politika keretein, amely akkor még úgy látszott, nem igényli a nagyobb mértékű modernizációt. A krími háború kudarca változtatta meg Oroszország álláspontját is. Magyarország szabadságküzdelme éppen a fentebb felsorolt okok miatt, bárha önmagában szimpatikus is lehetett Nyugat-Európa fejlett országai liberális körei számára, a hivatalos politika számára az európai egyezmény veszélyeztette, s ilyen alapon is bukásra volt ítélve.